Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

4S Munkásügyi Szemle pontjáoól szintén számba veendő azt a körülményt is, hogy ily korban nagyobb az alkalmazkodási képesség a testi hiányosság megfelelő pótlására, a felső bíróság magáévá tette orvosszakértőjének 70°/u-os értékelését. Az üzemi baleset fogalmához. A Schiedsgericht der berufsgenossenschaftlichen Unfallvevsicherungsanstalí der österreichischen Eisenbahnen in Wien 1915. október 1-én kelt, 1915. Cu. 343,1915. 7. sz. ítélete. ítélet: A bíróság a fellebbezésnek nem ad helyt. indokolás: X. központi felügyelő hivatalába egy útról visszaérkezve, hivatalos ügyből folyólag rendkívül felizgatta magát, úgy hogy haza kellett mennie, majd délután egy lakásán történt telefonhívásnál előbbi izgatott állapotából folyólag olymérvü izgalom fogta el, hogy orrán, száján vérezni kezdett és elájult. Megállapítja a bíróság, hogy a vérzés összefügg az izgalommal. Megállapítja, hogy ezen izgalmak délelőtt kezdődtek a hivatalban és délután 41/-1 órakor a lakásában történt telefonbeszélgetésnél érték el tetőpontjukat. Ezen tényállás mellett lehetne ugyan szó a szolgálatban történt megbetegedésről, de nem balesetről, mert nem lehet balesetnek tekinteni szolgálati izgalmak több órás időtartamú sorozatát szemben azzal a megállapítással, hogy a baleset a testi épséget érintő, hirtelen beálló eseményt tételez fel. A drágasági pótlékok beszámítása a munkakeresménybe. Az alsóausztriai balesetbiztosító intézet 1915. november 11. Cu. 1430. sz. alatt kelt ítélete. ítélet: A bíróság a fellebbezésnek helyt ad. Indokolás: A biztosításra kötelezett alkalmazottak bére és fizetése nemzetgazdaságilag véve az a jövedelem, amelyet a munkás az üzem érdekében végzett tevékenységeért kap. Ez a nemzetgazdaságtani fogalom a balesetbiztosítási megállapítás alapja. Ez a fogalom nem egyezik a magánjogi fogalommal, a magánjogi fogalom a biztosítás szempontjából lényegtelen. Mindazon szolgáltatások, amelyeket a munkás alkalmaztatási viszonyából folyólag a munkaadótól vagy harmadik személytől kap, beszámítandók, ha nem tisztán ajándékozásból erednek (így például ünnepélyek alkalmával, stb.). Nem előfeltétel, hogy a szolgáltatások ki legyenek kötve, elég, ha bizonyos mértékben ismétlődnek (a molnárlegények jutalomdíja az őröltetőtől, borravalók stb.). Ezen alapelvek figyelembevételével nem lehet kétséges a háború drágasági pótlékok beszámítása. Ezeket a pótlékokat a munkaadó a háború által teremtett helyzet kényszere alatt, a drágaság (a pénz vásárló erejének csökkenése, a pénz értéktelenedése) folytán adja, nem ajándékok, nem önkéntes adományok, hanem béremelések az üzem zavartalan folytatása érdekében, amelyek azt célozzák, hogy a munkás munkateljesítőképességét teljes mérvben fentartsák. E pótlékok rendes illetmények jellegével bírnak, mert a fizetéssel együtt adatnak ki. Bekötési táblák a Munkásügyi Szemle régebbi és 1915. évfolyamához két koronáért megrendelhetők a kiadóhivatalban. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VII., Károly-körút 3. Részvénytőke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosságjég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 15'—98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. -| Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI 1ÓZSEF.