Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

Munkásügyi Szemle 27 vissza, felsorolja a biztosításoknak azon fajait, amelyek a garantizmus megvalósítását segíteni hivatottak és többek között megjelöli a betegpénztárakat, a balesetpénztárakat és az aggkori-nyugdíjpénztárakat. A biztosítás intézménye kiépítésének eszméje ugyanilyen módon visszatér Francois Vidal társadalmi elméletében, aki bár nem volt Fourier szoros követője, de mégis ennek az iskolájához kell számítanunk, továbbá Viktor Conodérant a Fourier-féle iskola fó'propaqandistájának tanulmányaiban és a francia szocializmus még sok más irataiban és cikkeiben. Azonban majdnem mindenütt a gazdasági szövetkezetek, vagy hasonló eszmék és tervekkel van összekapcsolva olyan módon, hogy maga a biztosítás inkább azok jótékony következményének, mint vezető elvének látszik. És amenynyire e sorok irója követni tudta, egyetlen francia szocialista sem tárgyalja a munkásbiztosítás korszakát, mint valamely külön korszakot, egyik sem beszél valamilyen különösen fontos biztosításról, bár különböző írók főleg a munkásokat tartották szem előtt. Ezt a gondolatot először egy németnél találjuk meg, akit bár nyilvánvalóan a francia szocialisták befolyásoltak, de aki a Rajnán túlról vett eszméket önállóan dolgozta föl. Kari Marlo, vagy a teljes nevén: Kari J. Winkelblech volt az, aki a XIX. század 50-es éveiben irt művének ^Vizsgálatok a munka szervezetéről, vagy a világgazdaság rendszerérőd negyedik »gyakorlati« részében beszél először félreérthetetlenül és határozottan olyan intézmények szervezetéről, amelyek »a munkálkodó osztályokat betegség, baleset, rokkantság és aggkor esetére biztosítják«, beíratási díjakkal és járulékkötelezettséggel. Ezek a biztosítások, amelyekhez egyébként még az özvegy- és árvabiztosítások csatlakoznak, adják egyik részét sajátságos társadalmi rendszerének, amely a félig célszerű fogalmak vegyülékét mutatja a teljesen haladó irányú gondolatokkal, ami ismét a szükségszerű ideális lecsapolódása a gazdasági élet fejlődési fokának abban az országban és abban a korszakban, amelyben a Délnémetországban otthonos Marlo irt. A német népgazdaság a XIX. század közepén bár keveset különbözött a fejlődésnek attól a fokától, amelyen Franciaország Fourier idejében volt, azonban előtte állt a jelentékenyebben kifejlődött Angolország, amely a német reformátoroknak félig példaképül, félig pedig intő például állt a szemük előtt. Az a kívánság, hogy az angol gazdaság előnyeit a saját országukban biztosítsák, de annak visszásságait elkerüljék, csak korcstermészetű javaslatokhoz vezethetett. Winkelblech-Mar'o a céhrendszerből akart hasonló megfelelően átalakított és kiépített teljesen hasonló intézményeket az újabb időkbe átvezetni, amelyek a szociális biztosítás jellegét viselik. így jutott arra a gondolatra, hogy az egyébként nagyon kétséges szocializmusa mellett kiterjedő munkásbiztosítást követeljen, ami a német munkásbiztosító törvényhozás szellemi atyjának címét szerezte a részére. Elméleti követőjének tekinthető a tőle erősen befolyásolt, szintén délnémet katheder-szocialista, Albert C. Scháffle, aki az 1870-ben irt »Kapita!izmus és szocializmus« című munkájában szintén a kötelező munkásbiztosítást követelte. A nagyrészt konzervatív Adolf Wagner délnémet szociálpolitikus szintén már igen korán foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Itt egy figyelemre méltó jelenséget találunk. Mig a XIX. század legnagyobb részében a harcoló szocialisták a termelőmód átalakításának gondolatától vezetve, figyelmüket főképen azokra a kérdésekre és javaslatokra irányítják, amelyek a termelő viszonyokra — munkaföltételekre, tulajdonjogra, stb. vonatkoznak és noha ők maguk nem alakítanak termelőszövetkezeteket, arra a követelésre helyeznek súlyt, hogy az állam adjon nagy eszközöket a termelőszövetkezetek financirozására: addig a harcos mozgalomtól távolálló reformerek azok, akik a munkások biztosításának a keresetképtelenség idejére, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A harcos szocialisták attól fogva, hogy Rikardo értékelméletéből azt