Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

Munkásügyi Szemle 101 iparfelügyelőt is haladéktalanul értesítse a balesetről és hogy az iparíelúgyelok a baleseteket közvetlenül megtörténtük után vizsgálhassák meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gyárak a balesetekről törzskönyveket tartoznak felfektetni, hogy így a gyárvizsgálatok alkalmával az iparfelügyelő figyelme elsősorban azokra a gépekre hivassák fel, amelyek már okoztak balesetet. Az 1913. évben összesen 3.067 baleseti tárgyalásra hivattak meg az iparfelügyelők, amelyek közül 1.041 tárgyaláson vettek részt, írásbeli szakvéleményt pedig a kerületi munkásbiztosító pénztáraknak 970 balesetről adtak. A betegsegélyezés és munkásbiztosítás című fejezetben megemliti a jelentés, hogy a betegsegélyezés és munkásbiztosítás ügye az 1913. évben sem mutatott változást. Ugyanazon panaszok, amelyeket évek óta hangoztatnak a munkások és munkaadók, ez évben is kifejezésre jutottak. A munkaadók általában a járulékok tűlmagas nagysága, a nem teljesen megfelelő ügykezelésből származó zaklatások, a munkások pedig táppénzek és segélyek kiutalásának késedelmessége és nehézsége miatt panaszkodtak, amely panaszok úgyszólván mindegyik kerületi iparíelügyelö jelentésében ismétlődnek. A budapesti királyi iparfelügyelőség a balesetvizsgálati tevékenységéről szóló jelentésében ugyancsak kifogásolja, hogy a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár nem volt képes annak a kívánalomnak eleget tenni, hogy a baleset-bejelentéseket küldje el az iparíelügyelőknek. Az iparfelügyelőségek kifogásolására vonatkozólag a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága felterjesztéssel fordult az Állami Hivatalhoz, amely felterjesztésében utalt arra, hogy a pénztár a kereskedelemügyi miniszter rendeletének megjelenése után oly megállapodást létesített az iparfelügyelőséggel, hogy csak a súlyosabb és csakis gépeknél történt baleseteket jelenti az iparfelügyelőséghez. A pénztár a megállapodást azóta be is tartja. Az összes ipari baleseteknek az iparfelügyelőséghez való bejentését az iparfelügyelőség csak statisztikai célból kívánja, amely celt a budapesti pénztár úgy szolgálja, hogy a kivánt adatokat úgy a bejelentett balesetekről, mint a baleseti helyszíni vizsgálatokról összevonva megadja A pénztár kérte az Állami Hivatalt, hogy a tett felterjesztés ttudomásul vetél után a Hivatal terjessze fel a kereskedelemügyi miniszterhez. Az 1907. évi XIX. t.-c. 81. §-ában meghatározott felelősség értelmezéséhez. A szociális biztosítás intencióinak kevéssé megfelelő ítéletet hozott legutóbb a m. kir. Kúria. Az ítélet nem állapítja meg a munkaadó felelősségét, mert a munkaadó megbízottja megbízás ellenére tűrte oly szokás meghonosítását, amely a munkaadó utasításával ellentétes. A törvény 81. §-a ugyanis az óvórendszabályok szankciója. Szövegezése folytán úgy is nehéz a munkaadóval szemben a visszatérítési kötelezettség érvényesítése, a Kúria ítélete a szankció érvényesítését fokozott mértékben megnehezíti, amennyiben a munkaadó megbízottjának eljárásából' a munkaadó felelősségét nem látja megállapíthatónak. Az állami alkalmazottaknak az állam ellen emelt balesetkártalanítási igényét a polgári bíróság bírálja el. A m. kir. Kúria R. P. VI. 5.493. sz. ítéletében állapította meg ezt az elvet. Álláspontjának indokolásául hangsúlyozta, hogy bár a 4.616 910. sz. M. E. rendelet, amely az állami alkalmazottakat az Országos Pénztárnál való biztosítás hatálya alól kivonja, azt is megállapítja, hogy a kártalanítást a közigazgatási hatóság szabja meg, e rendelet hatálya odáig nem terjedhet a különben biztosításra kötelezettekkel szemben, hogy a polgári bíróság általános hatáskörétől elvonva, a kártérítési igény végleges elbírálását közigazgatási útra terelje. Az ítélet rendkívül nagy jelentőségű. A minisztertanácsi rendelet antiszociális, a NI. Szemlében ismételten kifogásolt, intézkedése mellett megnyugtatólag hat, hogy a legfelsőbb bíróság a polgári bíróság hatáskörének megtartásával legalább az 1907. évi XIX. t.-c. materiális intézkedéseinek hatályosságát biztosítja az állami alkalmazottak kártalanításának megállapításánál. A munkaadó ellen üzemi balesetből eredő kártérítési igény érvényesítésénél az 1907. évi XIX. t.-c 82. § ának rendelkezése szerint szükséges, hogy jogerős büntetőbírósági ítélettel meg legyen az állapítva, hogy az illető munkaadó vagy oly megbízottja, akinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan vagy a 81. §. második bekezdésében említett gondatlanság-