Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

102 Munkásügyi Szemle gal idézte elő. Ezt az elvet a m. kir. Kúria mondotta ki legutóbb, egyben azt is megállapította, hogy a jogerős büntető bírói ítélet hiánya oly pergátló körülmény, amelynek feníorgása esetén a per megindításának nem lehet helye. A kúriai ítélet indokolása szerint annak, hogy az ilyen alkalmazott a munkaadó ellen üzemi balesetből eredő kártérítési igényt érvényesíthessen, az id. törvény 82. §-ának rendelkezése szerint az a feltétele, hogy jogerős büntető bírósági ítélettel meg legyen az állapítva, hogy az illető munkaadó vagy oly megbízottja, akinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan vagy a 81. §. 2. bekezdésében említett gondatlansággal idézze elő. A 81. §. 2. bekezdésében körülírt gondatlanság esete pedig csak akkcr forog fenn, ha a munkaadó vagy megbízottja valamely törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabály foganatosítását, illetőleg a hatóságilag elrendelt óvókészülékek alkalmazását elmulasztotta. Minthogy azonban a fenforgó esetben a felperes nem mutatott be ilyen minősített gondatlanságot megállapító büntető bírósági ítéletet; mert az alperes vállalat üzletvezetője KI. M. csupán abból az okból mondatott ki bűnösnek az ellene folytatott bűnvádi eljárás során, hogy gondatlanul járt el, amikor a kiskorú felperest a körfűrész veszélyes oldalán való dolgozásra kényszerítette, ez a megállapítás nem jelenti a 82. §-ban foglalt előfeltétel fenforgását A Budapesti Pénztár szociális egészségügyi akciója. A Dudapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár igazgatósága elhatározta, hogy megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a tüdővész, az alkoholizmus, a nemi betegségek és bujakór, a járványok elleni védekezés, továbbá az anya- és csecsemővédelem szempontjából a pénztár feladatát képezhetik. Mielőtt az igazgatóság mindezek tekintetében határozna, a pénztár szakorvosainak és más szakkörök bevonásával ankétet tart abból a célból, hogy konkrét javaslatok illetékes helyről terjesztessenek elő. A pénztár szükségesnek tartja azt is, hogy akciója karöltve haladjon az állami és társadalmi intézmények hasoncélú törekvéseivel. A Dudapesti Pénztárban a szaktanácskozások megindultak s eddig az anya- és csecsemővédelem és a nemi betegségek és bujakór elleni védekezés kérdéseit tárgyalta le igen élénk érdeklődés mellett. A szaktanácskozások további során a munkások lakás- és táplálkozási viszonyai is bevonatnak a tanácskozások körébe. A budapesti munkásbiztosítási választott bíróság 1915. évi ügyforgalma. A bírósághoz az 1915. év folyamán összesen 733 peres ügydarab érkezett be és pedig 528 balesetbiztosítási per az Országos Munkásbetegsegélyző és Daleseíbiztosító Pénztár ellen, 156 a budapesti kerületi, 31 a Ferenc József és 18 a vállalati pénztárak elleni betegsegélyezési per, úgy hogy az 1914. évről áthozott 1279 perrel együtt 2012 volt az elbírálást váró perek száma. Amig tehát a bírósághoz kerülő ügyek száma az előző években fokozatosan emelkedett, az 1915. évben ez az emelkedés elmaradt, amely körülmény a háborúban leli magyarázatát. A bíróság 596 ügyet ítélettel, 240-et pedig egyéb módon fejezett be és így összesen 836 per nyert befejezést, ami tekintettel arra, hogy a háború előt 3 tanács működött, mig az 1915. évben csak 2 tanács intézte az ügyeket és hogy a bíróság személyzetéből is hárman hadba vonultak, a bíróság fokozott tevékenységére vall. A hozott ítéletek közül 321 helybenhagyó volt és csak 275 volt a pénztárakra nézve marasztaló és így ez alkalommal is megállapíthatjuk a pénztári joggyakorlat egyre fokozódó kialakulását. A verseczi kerületi munkásbiztositó pénztár önkormányzatát az Állami Hivatal felfüggesztette s a pénztár vezetésével Mihállfy Győző min. számtanácsost bízta meg. A munkásbíztosítá9 reformja címen Dottenstein Gyula mérnök tanulmányt írt a »Közmunka «című lapba. Tanulmányában megállapítja, hogy bár nyolc és fél év mult el az 1907. évi XIX. t.-c. életbelépte óta, a zavarok és fogyatékosságok megszűnéséről még ma sem lehet beszámolni. A törvény alapos reformjának további halogatása egész iparágaknak s ezek között első sorban az építőiparnak az exisztenciáját veszélyezteti. A törvény legfőbb hibáját abban látja, hogy a két biztosítási ágat — a betegsegélyezést és baleset esetére való biztosítást — a törvény egy biztosító intézményre bízta. Hibáztatja a magas kezelési költséget és a munkásság képviseletét a baleseti járadék megállapításánál. Szerinte a munka-