Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás
86 Munkásügyi Szemle szerződés semmis. így tehát az iparszabadságba, tehát a közrendbe ütköző versenytilalom már e §. alapján általában semmisnek tekintendő és a joggyakorlat legfeljebb indokolt kivételeket állapíthat meg ez általános szabály alól, annak gyakorlati eldöntése által, hogy hol van az a határ, amelyen túl a versenytilalom a közrendet sérti. De nézetünk szerint a gyakorlatban semmi sem változik a szakasz kihagyása által, mert a bírói gyakorlat csak úgy, mint eddig tette minden törvényes rendelkezés nélkül és a javaslat 749. §-a alapján a jövőben tette volna, a polgári törvénykönyvnek a bizottság által megállapított alakjában való életbelépése esetén is, — addig is, míg a kereskedelmi jognak a bizottsági jelentésben kilátásba helyezett kodifikálása megtörténik, — azt az elvet fogja előreláthatóleg követni, hogy a közrendbe az oly versenytilalom ütközik, amely túllépi annak a korlátozásnak mértékét, amely a jogosított fél érdekének védelmére feltétlenül szükséges, illetve amely a kötelezett fél megélhetését méltánytalanul megnehezíti.1) Viszont a bírói gyakorlat eddigi iránya megnyugtathat mindenkit abban a tekintetben, hogy az alkalmazott jogos érdekei kellő védelemben fognak részesülni. Anyasági biztosítás. Irta: dr. Pap Géza, miniszteri osztálytanácsos-bíró. Már a világháború kitörését megelőző időben észlelhető volt, hogy a szociális biztosítás mind erőteljesebben a családi biztosítás fejlesztésének irányában indult. Az özvegyek és árvák ellátása a rokkantsági biztosítás feladatainak kiterjesztésével, amiként ezt a német birodalmi törvényhozás tette, vagy pedig a szabad társadalmi alapon önkéntes belépéssel is hatalmas arányokban fejlődő népbiztosítás útján, amelyet az Északamerikai Egyesült-Államokban, Angliában és legújabban Németországban is láttunk, a biztosítási eszme megvalósításának úgyszólván legjelentősebb feladataként jelentkezett. Mintha megérezte volna a művelt emberiség az eljövendő nagy időt, amely romboló viharként végigszáguldva éppen és legfőként a sudár fákat, az erős ágakat töri le és védtelenné teszi a fiatal, gyönge hajtásokat; mintha megsejtette volna a fajfentartás ösztöne, hogy a biztosításra szoruló minden nagy szociális érdeknél fontosabb immár az örök életre hivatott nemzeti lét alapjának, a családnak erősítése és biztosítása. Ama biztosítási feladatok között azonban, amelyek ezt a célt szolgálják, egyetlen egy sincs, amely jelentőségében felülmúlná az anyasági biztosítást. A leggyöngébbeknek, a csecsemőknek megmentése, életben tartása és egészséges életre előkészítése valamint a legnagyobb értéket, az emberi életet termelő anyák eme termelés céljából nélkülözhetlen egészségének megóvása e biztosításnak célja. Olyan cél, amelynek előmozdítása és minél tökéletesebb megvalósítása elodázhatlan feladat mindaddig, amíg más módon meg nem szüntethetők vagy lényegesen nem enyhíthetők okai egyrészt annak a mindenhol észlelt jelenségnek, amely szerint a csecsemőhalandóság aránya •) Érdekes példája a joggyakorlat és kodifikáció furcsa kölcsönhatásának az, hogy a korábbi ingadozásokkal szemben az egységes bírói gyakorlat a versenytilalom kérdésében a polgári törvénykönyv tervezetének rendelkezései nyomán fejlődött ki; viszont a bizottság a versenytilalmi §. kihagyását a kialakult bírói gyakorlatra való utalással indokolja.