Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A munkásbiztosítás Magyarországon

Munkásügyi Szemle 37 már 1,198.288-ra emelkedett, tehát ez, évben majdnem kétharmad annyi, mint 1906-ban, a reform előtti évben. És míg 1901-ben az összbevételekből minden biztosítottra csak 15 K 73 f esett és 1906-ban 18 K 99 f, addig 1912-ben már 28 K 52 f esik, tehát majdnem kétszer annyi, mint 1901-ben. Ugyanazt látjuk a kiadásoknál: 14 K 98 f, illetve 18 K 32 fillérrel szemben 27 K 39 f. És míg azelőtt mindenfajta segélyből egy biztosítottra 11 K 88 f, illetve 14 K 56 f esett, ez az összeg 1912. évben már 21 K 90 fillér. A kifizetett táppénz és gyermekágyi segély 5 K 67 fillérről (az összes bevételek 38'93ü/o-a) 1906-ban 10 K 04 fillérre (45"83>-a), a kórházi költségek 1 K 33 fillérről (912°/o) 1 K 87 fillérre (8*61 °/o), az orvosok díjazása 2 K 61 fillérről (17-957°) 4 K 93 fillérre (22-47°/o) emelkedett. Ez a folytonos növekedés természetes következménye a munkaképtelenségi esetek és napok rendszeresnek tekinthető szaporodásának. A munkaképtelenségi esetek száma 1906. évtől 1912-ig 280.224-rői 404.718-ra, a munkaképtelenségi napok száma 3,895.498-ról 7,588.143-ra emelkedett és az egyes esetekre számított költségek 38 K 12 fillérről 64 K 92 fillérre. A magyar munkásbiztosítás fejlődése a biztosítottaknak nyújtott szolgáltatások tekintetében igazán örvendetesnek mondható. De kevésbé örvendetes az adminisztratív kiadásoknak, az úgynevezett igazgatási költségeknek rendszeres emelkedése. E kiadások 1901., illetve 1906-tól 1912-ig az összes bevételek 1079, illetve 12"44uA>-áról l5'78°/o-ra emelkedtek és minden biztosítottra 1 K 71, illetve 2 K 36 fillérrel szemben 1912-ben 4 K 50 f esik és pedig csak a betegsegélyezési ágban. Bizonyítéka ez annak, hogy az adminisztrációs szolgálatnak a törvény készítésénél tervezett egyszerűsítése nem sikerült a törvény megalkotója intencióinak megfelelő mértékben. A tuberkulózis elleni küzdelem a háború alatt. Irta: Prof. Sommerteid (Berlin). Ha nem is kételkedhetünk Koch Róbert ama mondatának az igazságában, hogy tuberkulózis a bacillusai nélkül nem fejlődhetik, azért nem kell azt hinnünk, hogy ha a tuberkulózis egyetlen bacillusa a szervezetbe jut, annak feltétlen következménye a tuberkulotikus megbetegedés. Az egészséges szervezet arra törekszik, hogy az ártalmas mikroorganizmusok mérges váladékait az egészséges sejtek fokozott anyagcseréje és a tuberkulózis bacillusainak hatása alatt a vérben képződő védőanyagok segítségével legyőzze és általánosságban megállapítható, hogy rendszerint az egészséges sejt győzedelmeskedik a tuberkulózis bacillusai fölött. Ha azonban szervezetünkben kóros elváltozások képződtek, akár azáltal, hogy tuberkulotikus, bujakóros, iszákos vagy más súlyos krónikus betegségben meggyengült szülőktől való származásunk folytán ellentálló képességünk már eleve csökkent, akár azáltal, hogy szervezetünk, vagy egyes fontos szerveink az idők folyamán meggyengültek vagy tartós kóros elváltozást szenvedtek, akkor a tuberkulózis bacillusa is könnyen fészkelődik be a szervezetünkbe és zavartalanul folytatja kártékony munkáját. A tuberkulózis keletkezésénél és fejlődésénél tehát a közvetlen ok, a tuberkulózis bacillusa mellett a tuberkulózist kiváltó és annak kedvező körülményeket is figyelembe kell vennünk. E közvetett vagy közvetítő okok közzé tartoznak a constitution és a hivatás ártalmain kívül, elsősorban a táplálkozási- és lakásviszonyok. A hiányos táplálkozást és az egészségtelen, túlzsúfolt lakást a tuberkulózis valóságos melegágyának tartják és jogos a félelem, hogy a szük-