Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 29 képtelennek. A pénztár ezen álláspontját a hivatal elnöke helytelennek tartja. A katonai szolgálat ugyanis nem szünteti meg a keresetnélküliséget, mert aki munkájából kilép és katonai szolgálatra hivatik be, keresetképtelen marad. A katonák zsoldja nem munka ellenértéke. Aki katonai szolgálatát a hadseregben végzi, nem foglalkozásban van a törvény szerint, még akkor sem, ha egy fegyvergyárban vagy irodában teljesít szolgálatot, amely munkák egyébként biztosítási kötelezettség alá esnek. Különben is a katonai szolgálat teljesítése törvényes kötelességen alapszik és így a zsold, ellátás és lakás nem a katonai szolgálat ellenértékéül tekintendők, mert nem szabad egyezkedés útján állapíttattak meg. Járulékfizetési kötelezettség katonai szolgálat teljesítése alatt. A düsseldorfi Landgericht 1914. február 12-én kelt ítélete, ítélet: A Landgericht a felebbezésnek helyt ad. Indokolás: Eldöntendő kérdés az, vájjon a munkaadónak alkalmazottai katonai szolgálatának teljesítése alatt azok után a betegsegélyezési járulékot fizetnie kell, vagy sem. Ezen kérdés szempontjából a betegsegélyezési törvény 3. §-a, amely megállapítja, hogy katonai személyek nem biztosításra kötelezettek, nem jön figyelembe. Ezen 3. §. ugyanis csak azt állapítja meg, hogy azon katonák, akik katonaságuk alatt olyan szolgálatokra használtatnak, amelyek különben a betegsegélyezési törvény első §-a szerint biztosítási kötelezettség alá esnek, nem biztosítandók. Vájjon oly katonák után, akik a katonai szolgálatuk alatt a munkaadóval munkaviszonyban állnak, járulék fizetendő-e, a szerint döntendő el, hogy a katonák a betegsegélyezési törvény szabályai szerint a munkaadónál foglalkoztatottnak tekintendők-e ? < A betegsegélyezési törvény 1. §. értelme szerint a foglalkoztatást nem a tényleges munka, hanem a munkaviszony fenforgása jelenti. Sem szabadság, sem betegség vagy munkaképtelenség nem szüntetik meg a foglalkoztatást a törvény értelmében, nem szüntetik meg a munkaviszonyt*. (A porosz felső közigazgatási bíróság 29. sz. határozata.) Ugyanez áll a munkának katonai szolgálat által való megszakításáról is. Az elsőbíróság a felső közigazgatási bíróság most hivatkozott döntéséből azt a következtetést vonja le, hogy a munkás a munkaadónak a szolgálat megszakításának tartamára »szerződésszerűleg rendelkezésére kell állnia«. A felsőbíróság álláspontja szerint ez az előfeltétel a katonai szolgálat korlátlan kényszerével össze nem egyeztethető. Az első bíró tévedett, midőn az idézett döntésnek olyan értelmet tulajdonított, amely értelme annak nincs. A felső közigazgatási bíróság nem azt értette ezen szavak alatt, hogy a munkásnak a munka félbeszakítása tartama alatt a munkaadónak olyképen kell rendelkezésre állnia, hogy a munkaadó bármely percben a munka újból való felvételét követelhetné. Egy ily ^rendelkezésre állás* a felső közigazgatási bíróság által említett betegség és munkaképtelenség eseteiben lehetetlen is volna, pedig a közigazgatási bíróság ezen esetben a foglalkoztatás folytatólagosságát állapította meg. A felső közigazgatási bíróság ezen szavakkal »szerződésszerűleg rendelkezésre áll« csak a munkaviszony folytatólagosságát akarta kifejezésre juttatni. Ez következik a hivatkozott ítélet következő passzusából: >tehát foglalkoztatottnak a betegsegélyezési törvény szerint azokat is tekintenünk kell, kiknek munkaereje a munkaadónak szerződésszerüleg a munkaképtelenség tartama alatt rendelkezésére áll, amely alkalmazott tehát a munkaadóhoz ezen állapot alatt is munkaviszonyban állott a munkaadóval szemben. »A felső közigazgatási bíróságnak az első bíróság által idézett rendelkezéséből következik tehát, hogy a szerződési viszony folytatólagos tartama alatt, még ha a munka meg is van szakítva, a betegsegélyezési járulékokat a munkaadó megfizetni tartozik. Ez vonatkozik minden megszakításra, tehát a katonai szolgálat folyt n előálló megszakításra is. Minthogy a jelen esetben a folytatólagosság fenntartatott, alpereseknek a járulékokat meg kell fizetniök, miért is az első bíróság ítéletének megváltoztatásával ezen járulékok fizetéséért őket kötelezni kellett. tMunfcásügyi Szemle régi évfoiyamaiőól egyes példányok 80 fillérért kap fiatok a kiadófiivátalőan : ^Budapest, V- kerület ^alk 3Yliksa~utca 5. szám.