Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 17-18. szám - Az 1913. és 1914. évi tőkefedezeti baleseti járulékkirovásokról

PAunkásügyi Szemle 423 dozását és segélyezését vállalhatja el, amilyen mértékben arra a katonai ható­sággal kötött szerződés értelmében a munkaadó köteles. A Munkáskórház háborús költségvetése. Az Országos Pénztár igaz­gatósága legutóbb tartott ülésén foglalkozott a kezelése alatt álló Munkáskórház költségvetésével. A költségvetés figyelemmel van arra, hogy az 1915. év második felében sem állhat a kórház kizárólag a pénztári betegek rendelkezésére, hanem helyet adnak ott a harctéren megbetegedett és megsérült katonáknak is. A há­borús költségvetés az év második felében akiadást 205.191 koronában, a bevételt ugyanekkora összegben jelöli meg. A kórházban ápolt pénztári tagok ápolási költsége az előirányzat szerint naponkint 4'54 korona, az ápolt tiszteké 3-50 ko­rona, a legénységi állományhoz tartozó katonáké 2'50 korona. Pénztári alkalmazottak előlege. Az Országos Pénztár még a mult év őszén elrendelte, hogy a kerületi pénztári alkalmazottak részére a háború tar­tama alatt fizetési előleg nem engedélyezhető. Minthogy azonban a háború és az ezt követő drágaság oly helyzetet idézett elő, hogy a legtöbb pénztár alkal­mazottai, különösen a kisebb fizetésű pénztári alkalmazottak, válságos viszonyok közé kerültek, az Országos Pénztár igazgatósága engedélyezte azt, hogy oly pénztárak, amelyeknek pénzügyi helyzete kedvező, amelyeknél tehát a fizetési előleg kiutalása a pénztári kötelezettségek zavartalan teljesítését nem gátolja, a tisztviselők részére azok konkrét kérelmei alapján legfeljebb 2 havi törzsfizeté­sükkel egyenlő fizetési előleget engedélyezzenek. Ennek összegébői azonban a régi, még le nem törlesztett fizetési előleg minden esetben levonandó. Az igaz­gatóság egyes esetekben azt is megengedhetőnek tartotta, hogy az ily fizetés­előlegek fizetéslevonás útján való megtéríttetése csak a normális viszonyok helyreállta után vegye kezdetét. Az Országos Pénztár taglétszáma június hónapban csökkenést mutat. A betegség esetére biztosított tagok száma ugyanis e hónapban 862.483 volt (697.318 férfi, 165.165 nő) a május havi 869.789-cel szemben. A csökkenés a férfi tagokra esik (9.291), mig a biztosított női tagok száma emelkedett. Az emelke­dés e csoportnál 1.985 főre rúg. A csíkszeredai kerületi munkásbiztosító pénztár önkormányzatát az Állami Munkásbiztosítási Hivatal felfüggesztette s a pénztár ügyvezető-igazgatói teendőinek ellátásával és a pénztár vezetésével dr. Benke Lajost, az Országos Pénztár segédfogalmazóját bizta meg. A szociális biztosító intézetek érdekeinek figyelembevétele a népfölkelői behívásoknál. Az osztrák Reichsrat szociáldemokrata frakciójának egy küldöttsége arra kérte a közös hadügyminisztert, hogy az újabb behívások­nál a szociális biztosító intézetek s a fogyasztók szövetkezeteinek érdekeit vegye figyelembe. A miniszter megígérte, hogy a nevezett intézmények zavartalan ügy­menetének biztosítását a felmentési kérelmeknél a legmesszebbmenőleg figye­lembe fogja venni. Drágasági pótlék a betegeknek. A Wiener Allgemeine Arbeiterkranken­kasse igazgatósága elhatározta, hogy az általános nagy drágaságra való tekintet­tel a táppénzt három hónap tartamára 10°/o-kal felemeli. A határozat f. évi július 1.-től lépett érvénybe. A három hónap letelte után újból fog az igazgatóság hatá­rozni a pótlék fentartása vagy beszüntetése iránt. Az igazgatóság szándéka az, hogy amennyire a pénzügyi viszonyok engedik, a pótlékot a háború egész tar­tama alatt folyósítsa. Hasonló határozatot hozott a wienerneustadti általános betegsegélyző pénz­tár is. A pótlék mindennemű készpénzsegélyhez — féltáppénz, vidéki tartózko­dás — folyósíttatik. Az ideiglenesen alkalmazott pénztári tisztviselők nyugdíjbizto­sítása Ausztriában. Az »Arbeiterschutz« 1915. szeptember 1-i száma érdekes ítéletet közöl a pénztári alkalmazottak nyugdíjbiztosítására vonatkozólag. Egyik pénztár a biztosítási kötelezettséget azon az alapon, hogy alkalmazottjainak nincs meg tisztviselő jellege a nyugdíjtörvény 1. §-ának megfelelően, mert a szolgálati szerződés mindkét fél részéről felbomható, időleges szolgálati viszonyt állapít meg és ily jellegű alkalmazottaknál nem szokásos az illetmények havi összegben való megállapítása, már pedig az minden előfeltétele a nyugdíjbiztosítási kötele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom