Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

9 a árendelt Berufsgenossenschaftoknak kijelentette, hogy nincs kifogása az e len, hogy a Berufsgenossenschaftok anyagi helyzetük mérlegelésével a tartalék egy részét lombardirozzák és hadikölcsön jegyzésére fordítsák. Ugyanilyen nyilatkozatot tett a Reichsversicherungsamt szeptember 13-án az Országos Biztosító Intézetekhez intézett köriratában értékpapírok lombardírozása, jelzálogkölcsönök értékesítése stb. tekintetében, hadikölcsönök céljaira. Ezzel vált lehetségessé, hogy a biztosítás teherviselői néhány száz millió márkával vettek részt a hadikölcsönök jegyzésében. Végül megemlítem, hogy különös intézkedések tétettek arra nézve, hogy a munkaadó és munkások hamar tájékoztatást szerezzenek a háború által teremtett viszonyok és jogkérdések tekintetében a munkásbiztosítást illetőleg. Fontos az 1914. augusztus 14-iki törvény, a háború által jogaik érvényesítésében akadályozott személyek védelméről. Ez a törvény leginkább magánjogi és perrendi viszonyokra nézve intézkedik, de általános érvényű szabályokat is tartalmaz és így a szociális biztosítás jogviszonyait is érinti. A háború befolyásáról a szociális biztosításra, a biztosítási kötelezettségről, a járulékok fizetésének kötelezettségéről, a háborús állapotnak az önkéntes biztosításra vagy tovább-biztosításra vonatkozó befolyásáról, azokról az eszközökről, amelyek által a tagsági jog a háború alatt fenntartható, az említett szükségtörvénynek magyarázatáról, valamint egyéb biztosítási kérdésekről, munkásoknál és munkaadóknál számos kétség merült fel, úgy hogy célszerűnek mutatkozott, hogy ezen kérdésekben nyújtandó felvilágosításra nézve gondoskodás történjék. így a berlini rokkantbiztosító intézet haditudakozódó és segítő helyet létesített, amelyben ingyenes tájékoztatást és tanácsot nyújtanak a szociális törvényhozásra vonatkozó kérdésekben. A tudakozódó szükség esetében tagjait a kórházakba is kiküldi, hogy a betegágynál adjanak tanácsot és vegyenek át megbízásokat. Hasonló intézkedések történtek számos egyéb intézetnél is. dlunkásvédő törvényhozás 1913-ban. i. Európa egyes országaiban és az északamerikai Egyesült Államokban 1913-ban számos olyan törvényt alkottak, illetve olyan rendeletet bocsátottak ki, amelyek vonatkozásban vannak a munkásvédelemmel és a munkásjoggal. De valóban jelentőségteljes ilyen törvényt, vagy rendeletet igazán keveset alkottak, amint ezt az alább következő adatok igazolják. Ausztriában a 24. és 25. számú törvény a betegség és baleset esetére való biztosítást kiterjeszti a tengeri hajózásra és a tengeri halászatra. Ez e két törvény 1914 január 1-én lépett életbe. — Az 1913 április 14-én kelt törvény a ragályos betegségek ellen való védekezést és azok leküzdését szabályozza. A törvény följogosítja a hatóságokat arra, hogy bezárják az olyan üzemet, amelyben himlő, tifusz, kolera, pestis, vagy léofene tört ki, továbbá jogot ad a hatóságoknak arra is, hogy az olyan lakásokat, vagy épületeket kiürítsék, amelyekben ragályos betegség dühöng. A már említett betegségeken kivül más ragályos betegségeket is sorol föl a törvény, aminők a skarlát, a diftéria, a sárgaláz, a gyermekágyi láz és a trachoma. Ha a munkásokat a környezetükben kiütött ragályos betegség miatt elkülönítik, vagy ha ugyanebből az okból bezárják azt az üzemet, amelyben dolgoztak és ennek következtében keresetveszteséget szenvednek, a megfelelő időre a táppénz összegével egyenlő kártalanításra van igényük. A mezőgazdasági munkásoknak és más vagyontalan, de betegség