Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

10 Munkásügyi Szemle esetére nem biztosított személyeknek a politikai hatóság (kerületi kapitányság, tanács) fizeti meg a segélyt. — Az 1913 április 21-én kelt törvény az ipartörvény 74. §-át módosítja és egészíti ki. Az egészségre káros üzemekben az összminisztérium megrövidítheti a munkaidőt. A kereskedelemügyi miniszter kibocsáthat a munkások egészségének és életének megóvását célzó rendeleteket. — Az 1913. évi szeptember 1-én megjelent törvény azt rendeli el, hogy közhasznú építőegyesüléseknek két millió korona fölmondható kölcsön adandó. Ezt az összeget meg kell adni, tekintet nélkül arra, hogy a Wohnungsfürsorgegesetz (lakásokról való gondoskodásról szóló törvény) rendelkezése következtében a U/ohnungsfürsorgefonds-ból (lakásokról való gondoskodásra szolgáló alapból) 1913-ra már kiutaltak 1,300.000 koronát a hitelbiztosítás céljára. — Az 1912. évi szeptember 12-én és 14-én kelt két törvényt, amelyek az ipari üzemekben a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünet szabályozásáról és a munkaközi szünetekre vonatkozó rendelkezések módosításáról szólnak, 1913 október 1 én léptették életbe. — A bányamunkások balesetbiztosításáról szóló törvényt az ausztriai képviselőház még 1913 december 30-án fogadta el. Ezt a törvényt az urakháza sokáig hevertette, azon a munkások kárára módosításokat akart eszközölni, illetve ilyen módosítások végett a képviselőházhoz vissza akarta küldeni. Azonban a kormány, amely a parlamentet a csehek obstrukciója miatt föloszlatta, az osztrák alkotmányról szóló törvény 14. §-a alapján életbeléptette a törvényt úgy, amint azt a képviselőház elfogadta. Az új törvény szerint ezentúl a bányamunkások is a keresetképesség csökkenésének mérve szerint baleseti járadékra tarthatnak igényt éppen úgy, mint a balesetbiztosításra köteles üzemekben dolgozó többi ipari munkás. Azonban a bányamunkások részére külön szakszövetkezeti balesetbiztosító intézetet (Berufsgenossenschaft-ot) létesítenek. Belgiumban a február 11-én kelt rendelettel megállapították, hogy mennyi tiszteletdíj jár az orvosoknak az építkezéseknél foglalkoztatott mázolok vizsgálásáért. Ezeknek a munkásoknak orvosi vizsgálatát már 1905-ben kötelezővé tették. — A nők ipari éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvény alapján szeptember 4-én oly rendeletet bocsátottak ki, amely a téglavetőkben alkalmazott nőkre vonatkozóan elrendeli, hogy a nők megszakítás nélkül való éjjeli pihenője minden évben 60 napon át 11 óráról 10 órára szállítható le. E rendelet érvénye 1915 január l-jén megszűnik. Október 31-én kelt az a rendelet, amely szerint az ipari és közmunkaügyi minisztériumban a biztosítás és szociális gondoskodás ügyeinek intézésére külön osztályt szerveznek. Dániában április 29-én a községi munkaközvetítő intézetek állami elismeréséről és támogatásáról alkottak törvényt. Az állami elismerést elnyerhetik mindazok a községi munkaközvetítő intézetek, amelyek a törvényes föltételeknek eleget tesznek. Ahol a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül nem létesítenek ilyen intézetet, ott a belügyminiszter elrendelheti a munkaközvetítő megalakítását. A munkaközvetítő intézetek ingyen közvetítenek munkát és a közvetítést sztrájk idején is végzik, azonban ily esetben kötelesek a munkát keresőket figyelmeztetni, hogy a munkáltatók és a munkások között harc folyik. Kopenhágában a munkaközvetítők központját szervezik és ez a központ szabályozza a vidéki intézetek egyöntetű működését. Az az állami támogatás, amelyben az elismert munkaközvetítő intézetek részesülnek, az évi kiadásoknak egy harmad részére rúghat. Azoknak az intézeteknek üzemi költségeit, amelyeknek létesítését a belügyminiszter rendeli el, az állam előlegezi és azután a községek között elosztják és azokra kiróják. — Ugyancsak 1913 április 29-én kelt az új dán gyári törvény, amely három régebbi törvénynek és pedig az 1889., 1901.^ és 1904. évi törvényeknek helyébe lépett. A gyári törvény az összes kézművi és gyárszerű ipari üzemekre vonatkozik, beleértve a kőfejtó'telepeket és hasonló üzemeket is, de nem