Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - A német munkásbiztosítás mozgósítása

Munkásügyi Szemle A német munkásbiztosítás mozgósítása. Irta: dr. ing. Konrád Hartmann, a német birodalmi munkásbiztosítási hivatal tanácselnöke. Szociális életünk egyik legjelentősebb tényezője, a szociális biztosítás, a hadüzenet után azonnal teljes készenlétbe helyezkedett. A német birodalom munkásbiztosításának a népjólét tekintetében elismerten rendkívül nagy jelentősége van. A betegségi-, baleset-, rokkantés hátramaradottak biztosításánál kártalanításokra naponként 2 millió márkán felüli összeg adatik ki. Ebbe a gondoskodásba a háborúnak nem szabad zavart hozni. A gazdasági élet a háború által okozott kedvezőtlen jelenségeinek ki kell egyenlítetniök. Nagy értékekről van szó. Csaknem valamennyi a hadi szolgálatban lévő férfi biztosított. Azok a szolgáltatások, amelyeket a munkásbiztosításnak nyújtania kell, a háború által nagy mértekben emelkednek, azok az eszközök pedig, amelyek felett a munkásbiztosítás rendelkezik, nagy mértékben csökkennek. A járadékokra fordított kiadások, stb. nagy mértékben emelkednek a rokkantság, keresetképtelenség idő előtti beállása és sok ezer ember halála által. A betegségi esetek szaporodnak a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán, a balesetek gyakrabban fordulnak elő gyakorlatlan munkásoknak olyan munkákra való alkalmazása következtében, amelyek normális időkben tanult munkások által végeztettek. A bevételek rendkívüli módon csökkennek a járulékok visszaesése folytán, a vagyon pedig árfolyamveszteségek folytán kevesbedik. Mindezek dacára az összes érdekeltek megegyeznek abban, hogy a munkásbiztosítás törvényes szolgáltatásai sem nem redukálhatok, sem pedig meg nem szüntethetők. A teljes szolgáltatóképesség fentartása volt azon intézkedések irányelve, amelyek azonnal foganatba vétettek és amelyek az illetékes tényezők véleménye szerint a munkásbiztosítás áldásdús hatásait jövőre is biztosítják. De még további teendő is van. A biztosítás teherviselői, a betegsegélyző pénztárak, Berufsgenossenschaftok, biztosító-intézetek nagyon figyelemreméltó oly eszközök felett rendelkeznek, amelyek a hadsegélyezés céljaira fordíthatók. Kórházaik, üdülőtelepeik a sebesültek ápolására felhasználhatók. A biztosítási teher viselőinek nagy vagyonából — együttesen közel 3 milliárd márka — jelentékeny összegek fordíthatók a hadsegélyezési intézményekre, nagy összegek adhatók hadi kölcsönként. A biztosítási hatóságok a biztosítás teherviselőivel megegyeznek abban, hogy a legmesszebbmenő mértékben részt kell venniök azon feladatokban, amelyek megoldása a német népnek exisztenciájáért folytatott harcában a német népre vár. Munkaadó és munkás e felfogásban megegyeznek és így kétségtelen, hogy a munkásbiztosítás szociális berendezései nemcsak hogy fényesen meg fogják a tűzpróbát állni, hanem a néperő fentartásához nagy mértékben hozzá is fognak járulni. Az intézkedések egész sora vétetett foganatba. Ezek beható előadása a Reichsversicherungsamt havi közleményeiben (1914. október 15-iki sz.), az »Arbeiter- und Ángestellten-Versicherung« havi közleményeiben (9. és 10. füzet) és a «Die Arbeiterversorgung« folyóiratban megtalálható. A következőkben csak rövid összefoglalását akarom nyújtani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a munkaadók szempontjából nagyobb érdekkel bírnak. A háború esete a szociális biztosítási törvényekben nincs szabályozva. A Reichsversicherungsordnung csak egy helyen (1393. §.) beszél a háborús szolgálatról, ahol a háborús időnek, mint beszámítási várakozási