Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

146 Munkásügyi Szemle Eszerint a háború első öt hónapjában Dudapesten 42'49°/<j-kal, vidéken pedig 50'48°/o-kal csökkent a szervezett munkások száma. A kifizetett segélyeket részletesen a következő számok mutatják : Az 1914. év első hét hónapjában 482.891*89 korona munkanélküli segélyt fizettek ki az összes szervezetek. 1914 augusztus —decemberben, vagyis a háború első öt hónapjában munkanélküli segélyt fizettek : a legális szervezetek 304.142'69 koronát, a szabadszervezetek 59.014'07, összesen 363.156'76 koronát. Átlag az év első hét hónapjában 68.984 korona, ,az év utolsó öt hónapjában pedig 72.631 korona munkanélküli segélyt fizettek. így tehál a háború alatt 3.647 koronával több munkanélküli segélyt fizettek, mint az előző hónapokban. Egyéb segélyek címén fizettek a legális szervezetek az év első hét hónapjában 261.379 66 koronát, az év utolsó öt hónapjában a hadbavonultak segélyezésére 58.556*87, egyéb segélyek címén 164.495*77 koronát; a szabad szervezetek fizettek: a hadbavonultak segélyezésére 66.750*69 koronát. Ez a három tétel kitesz összesen 290 003*28 koronát. Átlag egy-egy háborús hónapban a munkanélküli segélyen kivül 58.000 koronát fizettek ki a szervezetek. Az összes segélyek havi átlaga az év első hét hónapjában 106.324, az év utolsó öt hónapjában 130.632 koronát tesz ki. Tehát a szervezetek a háború alatt havonként 24.308 koronával fizettek ki többet, mint a béke hónapjaiban. A szakszervezetek munkaközvetítésének eredménye a következőkben foglalható össze: 1914 január 1-től július 31-ig 25.398 munkás jelentkezett. Közvetítve lett 15.023 munkás, a jelentkezőknek 59*l°/o-a. Munkáskereslet 17.453 esetben volt, vagyis a jelentkezőknek 68*71°/o-a. Augusztus 1-től december 31-ig 13.763 munkás jelentkezett. Közvetítve lett 8.272, a jelentkezőknek 60*16°/o-a. Munkáskereslet 10.736 esetben volt, vagyis a jelentkezőknek 78*08°/o-a. Mindezek a számok azt igazolják, hogy a háború évében s a háború alatt is igen derekas munkát végeztek a magyar munkások szakszervezetei. A kereskedelmi alkalmazottak a vasárnapi munkaszünetért. A magánalkalmazottak érdekképviseletei beadványt intéztek a kereskedelmi miniszterhez, amelyben a vasárnapi munkaszünet felfüggesztésének korlátozását kérik azokra a kereskedelmi üzemekre, amelyeknek vasárnapi munkáját a hadviselés érdeke szükségessé- teszi. Egyszersmind arra kérik a minisztert, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény hatályát ne függessze fel azokban az üzemekben, amelyeknek munkája a hadsereg munkájával nincs semminemű összefüggésben és ahol a vasárnapi munkát semminemű közérdek nem teszi megokolttá. A memorandum szerint sok kereskedelmi üzem a vasárnapi munkaszünet felfüggesztéséből jogosulatlan hasznot húz. Németország példája is bizonyítja, hogy a háború tartamán igen rendezett és nagyszabású gazdasági élet összeegyeztethető a vasárnapi munkaszünet fentartásával. Németországban a vasárnapi munkaszünetet a háború folyamán mindössze két napon át, a mozgósítás napján és a mozgósítás utáni vasárnap függesztették fel teljesen. A vasárnapi munkaszünet teljes felfüggesztése csupán azoknak válik javára, akik tisztességtelen versenyt folytatnak. A tisztességes kereskedelem maga is örömmel üdvözölné az alkalmazottak kérelmének teljesítését. Hol kell bejelenteni az építési vállalkozónak munkásait ? Egy konkrét ügyből kifolyólag a kereskedelemügyi minisztérium, mint harmadfokú hatóság, 3.837/VI. A. 1915. sz. alatt a másodfokú határozattal szemben úgy döntött, hogy az építési vállalkozó szakmunkásai nem az ipartestületnél, hanem az ügyben szereplő város rendőrkapitányánál, mint elsőfokú iparhatóságnál jelentendők be. Az építési vállalkozó ipara nem lévén képesítéshez kötve, az ipartestületnek az 1884: XVII. t.-cikk 127. §-a első bekezdésében jelzett teendők tekintetében fennálló hatásköre a vállalkozóra nem terjed ki, hanem a szóban forgó teendők az elsőfokú iparhatóság által végzendők. A munkaadó,szavatossági felelőssége a balesetekért balesetbiztosítás dacára. Általános szabály szerint az ipari balesetekért a balesetbiztosító pénztárak kártérítési, járadéknyújtási kötelezettséggel tartoznak. Ha azonban bírósági ítélettel megállapíttatott, hogy a balesetet a munkaadó hibája okozta, úgy a kártérítési kötelezettség reá hárul. Felelős a munkaadó a