Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

115 kedjék. A királyi kincstári jogügyi igazgatóság, ahova a szerződéstervezet áttétetett, azt azzal küldte vissza, hogy a szerződéstervezetből hagyassanak ki azok a pontok, amelyekben a munkáskórház felépítésére vonatkozó kikötések foglaltatnak, minthogy a kincstár most nincs abban a helyzetben, hogy beruházásokat eszközölhessen. A főváros tanácsa a kormány kikötését nem tartja elfogadhatónak, minthogy nem tarija megengedhetőnek azt, hogy a telek bizonytalan időre leköttessék, másrészt nem lehet valamely kötelezettség teljesítését kizárólag a kötelezett korlátlan belátására bizni. Ezért a tanács javaslata az, hogy a közgyűlés ragaszkodjék a munkáskórház felépítési idejének megállapításához, amennyiben pedig a kereskedelmi kormány a kikötés fentartásával a szerződést nem írná alá, felterjesztés intézendő a kormányhoz az iránt, hogy e terület átengedését újból oly időben kérje, amikor a kórház megépítése reá nézve lehetővé válik. Kórházi ápolás. A közigazgatási bíróság 6.307/914. sz. ítélete szerint csakis terhesség miatt történő kórházi ápolás költségei a pénztárt nem terhelik. Külföldön tartózkodó családtagok segélyezése. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal bírói tanácsának 32. sz. elvi határozata szerint, ha egy magyar honos pénztári tagnak az 1907 : XiX. t.-c 50. §. 5. pontjában fölsorolt segélyekre igényjogosult családtagja betegségének bekövetkezte idejében a magyar szent korona országain kívül tartózkodik, neki az idézett törvényszakasz értelmében kijáró segélyezést nem az Országos Pénztár köteles kiszolgáltatni. Külföldiek balesetjáradékának továbbfizetése háború alatt. Egy Berufsgenossenschaft megtaaadta a balesetjáradék továbbfizetését a háború alatt a következő indokolással: »űn orosz alattvaló, tehát olyan állam kötelékébe tartozik, amelvlyel a német birodalom háborús állapotban van. A német munkásbiztosítás jótéteményei ellenséges állam alat'valóinak nem szólnak. Ennélfogva meglagadunk Öntől bármilyen támogatást.« A lipcsei felső biztosítási hivatal elrendelte a járadék kifizetését azon indokolással, hogy az eddigi törvényes rendelkezések, a megtorlási jog folytán ugyan nem teljesíthető fizetés az ellenséges külföldre, de ezen rendelkezés nem vonatkozik olyan fizetésekre, amely olyan külföldinek teljesítendő, ki a hatósági engedélylyel belföldön maradt. Ilyen törvénymagyarázat bővebb viszonyokra alkalmazva azt jelentené, hogy ilyen külföldi ellenséges állambeliek (akik nem hadifoglyok) dolgozhatnak ugyan Németországban, kereskedelmet, ipart űzhetnek, stb., de nincs joguk munkájuk ellenszolgáltatását követelni. Elkobozott orvos- és gyógyszerek kiadása. A Berlin és elővárosai beíegpénztárainak központi bizottsága egy, a porosz belügyminisztériumhoz intézett beadványában kérte, hogy a betegpénztárak tagjainak kezelésére szükséges gummicikkek, benzin és glycerin, amelyek a hadügyminisztérium által zár alá vétettek, kiadassanak. E beadványra a belügyminisztérium 1915. évi február hó 20-án a következő végzésben válaszolt: »F. évi január hó 14 iki beadványára tiszteletteljesen értesítem, hogy a katonai hatóság gondoskodott arról, hogy a betegsegélyző pénztárak tagjai részére — mint minden gyógykezelésre szorult részére általában — a szükséges gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, úgy mint ezelőtt, a gyógyszertárak és egyéb beszerzési helyeken, most is rendelkezésre álljanak. A zár alá vételt kisebb mennyiségek nem érintik ; a továbbra nélkülözhetetlennek mutatkozó mennyiségek a hadügyminisztérium hadinyersanyag-osztályának engedélyezése alapján szabaddá nyilváníttatnak. Egyébként minden gummiárúgyárosnak a kérése folytán bizonyos mennyiségű nyersgummi sürgős magáncélokra rendelkezésre bocsáttatott és így a betegsegélyző pénztárak rendelései is tekintetbe vétetnek. Külön határozmányok kiadására e tekintetben tehát nincs szükség.« A bányatársládákra vonatkozó szükségtörvény javaslata a porosz képviselőház előtt. A javaslat célja, a bányatársládák tagjainak jogait a háború által felidézett rendkívüli viszonyok között épp úgy megvédeni, mint ahogy a birodalmi törvényhozás a Reichsversicherungsordnung alapján biztosítottak jogait megvédte az augusztus 4-iki szükség-törvényekben. A javaslat kimondja, hogy a belföldön való tartózkodással egyenlőnek tekintendő a hadiszolgálat miatt való külföldön tartózkodás. A hadiszolgálat ideje a várakozási időt megszakítja, de az előbb eltelt várakozási idő a hadi szolgálat