Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

116 Munkásügyi Szemle után folytatólagosnak számít. A hadi szolgálatot teljesítők hazatértük után 6 héten belül jogosultak abba a bányatársládába, vagy más külön betegsegélyző pénztárba, amelynek tagjai voltak, újra belépni. Ha a gyermek törvényessége vitás, a gyermekágyas segély jár-e ? Törvénytelen, nem biztosított gyermekágyas nőknek nincs igényük a birodalmi segélyre gyermekágyasságuk idejében, akkor sem, ha gyermek atyja hadi szolgálatot teljesít, mert ezen segély csak a törvényes hitvesnek jár. Ha egy hitves, akinek férje hadi szolgálatot teljesít, akinek férje azonban a gyermek törvényességét tagadta, gyermekágyas lesz, akkor ilyen esetben a segély megtagadandó. A szövetségi tanács rendeletéből annak 1. §. szövegezéséből ez már kitetszik : »Gyermekágyas nők a jelen háború tartama alatt a birodalom költségén heti segélyt kapnak, ha »férjeik« hadiszolgálatot, stb. teljesítenek.« Kétségenkívül ezen szavakkal e törvényhozó nemcsak a férjet mint olyant gondolta, hanem mint a született gyermek atyját. Miután a törvénytelen gyermekeknek és gyermekágyas nőknek heti segélyre nincs igényük, ezen határozat ugyanilyen értelemben alkalmazandó, ha a férj a házasságban született gyermek törvényességét vitatja. Természetesen kivárandó a jogvita befejezése, mert B. G. D. 1596. §. szerint másként nem vitatható a gyermek törvényessége. Tuberkulotikusok gondozása a németországi rokkantbiztosító intézetekben. A háború kitörése után a rokkantbiztosító intézetek a tuberkulotikusok gyógykezelését és gondozását nem birták az előbbi keretek között folytatni. Az intézetek orvosainak, ápolóinak egy részét besorozták hadi szolgálatra, a gyógyintézeteket is a sebesültek részére kellett fentartani, úgy, hogy súlyos betegeket is kénytelenek voltak az intézetekből elbocsátani. A birodalmi biztosítási hivatal azonban már augusztus 20-án felhívta a biztosító intézeteket, hogy a háború tartama alatt se szüneteltessék a tuberkulózis elleni küzdelmet. Az intézetek igyekeztek is ennek a felhívásnak eleget tenni, habár egyes helyeken rendkívüli nehézségeket okozott a betegek elhelyezése. Különösen az ellenség által veszélyeztetett határvidékeken volt az intézeteknek súlyos feladatuk. A keletporoszországi biztosító intézet működését a többi intézetek segítsége útján lehetett fentartani. Elszász-Lotharingiában a tüdőbeteg-gyógyintézeteket részint az ellenség szállta meg, részint katonai kórházaknak foglalták le. A tannenbergi gyógyintézet vezető orvosát hadifogságba vitték. A betegek elhelyezésére magángyógyintézetek és klinikák voltak az intézet segítségére. A metzi, mühlhauseni és strassburgi tüdőbeteg-gondozók pedig már folytatják működésüket. A birodalom többi részében a tuberkulózis-gondozók és gyógyintézetek folytatják működésüket. Ahol zárt intézetek nem állnak rendelkezésre, ott erdei üdülőhelyeken gyógyítják a betegeket. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A himlőről és az oltásról. A háború fertőző betegségei közül újabban néhány eset kapcsán közérdeklődést keltett a himlőjárvány, amely eddig a századok folyamán mint a háborúk állandó kísérője szerepelt. Ez irányban jó útmutató előadást tartott dr. Schiff egyetemi m. tanár, a wieni általános munkásbetegsegélyző pénztár főorvosa. Előadásából a következő érdekes és tanulságos adatokat közöljük : A himlő a legsúlyosabb és legfertőzőbb ragályos betegség. Évszázadokon át pusztított a himlő Európa államaiban és rettenetes áldozatokat követelt. Legjobban elterjedt a betegség Európában a 18. században; évente meghalt himlőben Franciaországban 30.000, Poroszországban csaknem 27.000 és egész Európában 400.000 ember. A legutolsó nagy járványok egyikét az 1870/71. német-francia háború hozta magával. A himlő nemcsak legveszedelmesebb, hanem a legkínosabb megbetegedések egyike. A betegség hirteten erős rázóhideggel, heves lázzal és keresztcsontfájdalmakkal kezdődik. Három nap múlva bőrkiütés jelentkezik, amely piros csomócskákból, később hólyagocskákból és genyes pustulákból áll, amelyek félköralakú, erősen telt, piros udvarral körülvett sárga kiemelkedések alakjában a test egész felületén el vannak szórva. Kínzó állapot^ fejlődik ki: a fej alaktalan tömeggé dagad, a szemhéjjak dagadása lehetetlenné teszi a szem kinyitását, a fájdalmas és dagadt kezek nem mozgathatók, a nyelv is megdagad, az orr nyálkahártyájának duzzanata lehetetlenné teszi az orron át való lélekzést, a nyelés nehéz és fájdalmas, a beszéd hangtalanná válik. Ezen kínos állapot körülbelül 2 hétig tart,