Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

94 Munkásügyi Szemle JOGGYAKORLAT 1 1 JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. Háborúban elesett hozzátartozóinak temetkezési segélye. A leipzigi felső biztosítási hivatal 1914. évi október hó 27 iki határozata. Határozat: A felső biztosítási hivatal az iratokat a birodalmi biztosítási hivatalhoz továbbítja. Indokolás: A határozatot hozó hatóság abban a véleményben volt, hogy a helyi betegsegélyző pénztár temetkezési segély fizetésére kötelezendő. Az életközösséget a házastársával nem adja valaki fel azáltal, hogy a közös tartózkodási helyét rövidebb vagy hosszabb időre elhagyja, még akkor sem, hogyha visszatértének időpontja bizonytalan, hanem csakis azáltal, hogyha ezt abban a tudatban teszi, hogy az életközösség helyére nem fog visszatérni. Az Ortskrankenkasse azon állítása, hogy a házastárs nem gondoskodott a temetésről, nem ok az elutasításra. A Reichsversicherungsordnung 203. §-a ugyanis azt írja elő, hogy a temetkezési segélyből elsősorban a temetés költségei fedezendők és megállapítja azután, mi történjék a fenmaradó fölösleggel. Ha nincs temetkezési költség, akkor a fölösleg az egész temetkezési segélylyel azonos. Felesleges tehát annak a kutatása, vájjon a házastársnak gyászruha vagy hasonló beszerzése által tényleg állottak-e elő kiadásai. Minthogy azonban a kérdés elvi jelentőségű, az iratoknak a birodalmi biztosítási hivatalhoz leendő megküldését határozta el a felső biztosítási hivatal. BALESETBIZTOSÍTÁS. Az üzemi baleset fogalmához. I. A birodalmi biztosítási hivatal 1913. július 12-én kelt I. a. 8.492112. sz. határozata Határozat: A hivatal a feiebbezésnek nem ad helyt. Indokolás: Panaszosnak, aki egy fűrészmalomban volt alkalmazásban, egy darab fa arcába repült és műfogazatát szétroncsolta. Az ítélkező hivatal hozzájárult a választott bíróság fölfogásához, amely szerint panaszosnak igénye a kár megtérítése iránt nem jogosult. A törvény szerint a Derufsgenossenschaftok csak olyan balesetekért tartoznak kártérítéssel, amelyek a baleset beállta utáni 13. héten túl a biztosítottak testi, vagy szellemi egészségét károsítják. Egyéb sérülésekre, amelyeket a munkás az üzemnél elszenvedett, a balesetbiztosítás nem terjed ki. Ez onnan is látható, hogy a törvény csak »sérülések« esetére, a test sérüléseire a testi, vagy szellemi egészség károsítására, vagy halál esetére állapít meg kártalanítási kötelezettséget és a kártalanítás módját akként szabályozza, hogy ingyenes orvosi kezelést, orvosságot és egyéb gyógyszereket, bizonyos, a sérülés következményeit enyhítő segédeszközöket és adott esetekben járadékot nyújt. Más kártalanítást, különösen tárgyi károk pótlását a törvény nem ismeri. Jelen esetben nem olyen kárról van szó, amely a panaszos testét érte, hanem kizárólagosan egy olyan tárgy megsérüléséről, amely a testhez nem tartozik, ugyanis a műfogazatról, amely nem tekinthető az emberi test egyik részének, csak azért mert a testhez való tartozás nélkül célját nem szolgálhatja. II. A birodalmi biztosítási hivatal 1913. évi május hó 31-én kelt I. a. 18.097/912. sz. határozata. Határozat: A hivatal a feiebbezésnek nem adott helyt. Indokolás: Panaszosnő azt állította, hogy S. tői P.-ig szánutazáson a szán fölborulása által baleset érte; S-en előbb 14 napon át az ő akkor lebetegedett leányát ápolta és azért utazott vissza, hogy egy marha levágatásánál segédkezzék és a hús földolgozását vezesse. A birodalmi biztosítási hivatal 1913. évi május hó 31-én hozott határozatában kimondotta, hogy habár panaszosnő állítását igaznak tartja, mégsem tekinthető ezen baleset olyannak, amelyért a panaszolt Berufsgenossenschaft a következményeket viselni tartoznék. A szánnak panaszost mezőgazdasági üzemébe kellett volna visszahozni