Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

95 hogy ott képes legyen az üzemet munkájával elősegíteni. Ámde az olyan cse­lekvések, amelyeknek az a célja, hogy a biztosított az üzemhez érjen, nem szá­míthatók az üzemhez, habár a szándék az volt, hogy a biztosított ott dolgozzék. A birodalmi biztosítási hivatal gyakorlata azonban azt állapítja meg, hogy a balesetet okozott cselekvés csak akkor kötelezi a Derufsgenossenschaftot kár­talanításra, ha az közvetlenül a biztosított üzemnek szolgált, illetve ha a baleset magában az üzemben történt. A jelen esetben erről szó sem lehet. Nem tekint­hető ugyanis üzemi balesetnek, ha a munkást lakásáról az üzemhelyre vagy onnan lakásra való menésközben baleset érte. III. A birod. biztosítási hivatal 1913 július 17-én kelt la. 14.978/912. sz. határozata. Határozat. A hivatal a felebbezésnek nem ad helyt. Indokolás K. munkás egy mérsékelt sebességgel járó villamos kocsira föl­szállani akarván, elgázoltatott és ezen baleset folytán elhalálozott. A Berufs­genossenschaft az özvegy járadékigényt elutasította, mert nem látta a üzemi bal­eset fönforgását. A felső biztosítási hivatal a panaszosnő fölebbezését elutasította azon indo­kolással, hogy egy menetközben levő kocsira való fölugrás nem tekinthető ezen közlekedési eszköz szabályszerű használatának; a balesetet szenvedett gondat­lanul járt el. Az általános közlekedési eszközök használatánál a gondatlanság a kártalanítás iránti igényt a balesettörvény értelmében kizárja. A birodalmi bizto­sítási hivatal a másodfokú ítélet feloldását látta helyén valónak. A fölebbezési bíróság a tanúkihallgatások által nem győződött meg ugyanis arról, hogy a szerencsétlenül járt munkás teljes sebességgel járó villamos kocsira akart volna fölszállni, hanem inkább azon meggyőződésre jutott, hogy megkísér­lette a felszállást egy mérsékelt sebességgel járó kocsira, amely éppen arra jött. Ezen cselekvésben ugyan gondatlanságot lát, de ez nem olyan mérvű, hogy egy közlekedési eszköz nem szabályszerű használásáról lehetne szó. Ezen határoza­tával a fölebbezési tanács nem tér el ezen jogi kérdésben előbbi határozatától, amely szerint pl. egy teljes menetben levő villamos kocsiról való esztelen leugrás­nál üzemi balesetet fönforogni nem látott. Mindenkor az egyes esetek körül­ményeitől függ, vájjon a veszély a sérült észszerűtlen cselekvésének tulajdonít­ható, vagy a közlekedési eszköz használatánál tanúsított vigyázatlanság, nem túlságos nagy és az általános tapasztalat szerint olyan gyakori, hogy nem lehet a közönséges üzemi veszély túlságos emelkedéséről szólnunk. Miután pedig a fenforgó eset más tekintetben nem eléggé tisztáztatott, annak megállapítása hiányzik, vájjon a kocsira való szállás az üzem érdekében terveztetett és vájjon a szerencsétlenül járt a korcsmában hosszabb időn át való időzése miatt már a baleset előtt az üzemből kilépettnek volt-e tekintendő, a hivatal a határozat fel­oldását látta helyénvalónak. MUNKAVISZONY. Angol honos elbocsátása jogszerű-e ? A berlini kereskedői bíróság 1914. augusztus 24-én hozott ítélete. ítélet: A panaszolt cég köteles a bért továbbra is fizetni. Indokolás: Panaszost csak azért bocsátotta el a panaszolt, amint azt pana­szolt maga is elismeri, mert angol és azon véleményben van, hogy tekintettel arra, hogy hogyan viselkednek az angolok a németekkel szemben, a németeknek is szabad így eljárni az angolok ellen. Beismeri, hogy panaszos munkálkodásával meg volt elégedve és hogy azt is tudja, hogy Németországban született. Panaszos nem ismeri el ezen elbocsátási okot jogosnak és kéri pana­szoltat a felmondási időre járó fizetés teljesítésére kötelezni. Az angolok eljárása a németek ellen még nem teszi indokolttá az elbocsátást. Úgy a kormány, mint a hadsereg csak akkor lépett föl ellenséges államok alattvalói ellen, ha az önvé­delem ezt szükségessé tette. Külön törvényes rendelkezés hiányában külföldiekkel szemben is a német törvények mérvadók. Csak ha panaszos angol honossága őt a szolgálat teljesí­tésében akadályozná, ha például a hatóság panaszoltnak megtiltja az ellenséges állam alattvalójának alkalmazását, lépne előtérbe a kérdés, vájjon fönforog-e fontos ok az illetőnek elbocsátására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom