Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

Munkásugyi Szemle 93 ily fejlődés nem lehet természetes szükségszerűség. Szerző szerint a kérdésben való elmélyedés és a legújabb jelenségek a probléma tisztázódását mutatják. Vizsgálja a női munka fejlődését, annak szerepét mezőgazdaságban, kereskedelemben, iparban, majd ezeknek egészségi hátrányait. Látva azt, hogy a nők politikai egyenjogúsága nem azokban az országókban éretett el először, ahol a nők leginkább foglalkoznak háztartásonkívüli ipari munkával, egyéb tények figyelembevételével azt véli megállapíthatni, hogy a fejlődés iránya a nőnek a házgazdasági munkában való intenzívebb működésében keresendő. Stándige Ausstellung für Arbeiterwohlfahrt Reichsanstalt Charlottenburg. Jahresbericht 1913. Berlin: Springer 1914. Pompás intézetnek hatalmas áldásdűs működését látjuk e jelentésből. Nem luxus ez, hanem ékesen szóló tanúbizonysága annak, hogy a törvényes munkásvédelem hatalmas lépésekkel, feltartóztathatlanul halad előre a kultúrvilágban. A permanens kiállítást az elmúlt esztendőben 35.000-en látogatták, a számos egyesületen és érdekképviseleti kiránduláson kívül. A jelentés és katalógus ismertetésére, sajnos, nincsen helyünk, de minden érdeklődőnek legmelegebben ajánlható a jelentés figyelmes áttanulmányozása. Winkelmann K.: Gesundheitliche Schádigungen derFrau bei der industriellen Arbeit unter besonderer Berücksichtigung einiger Detriebe. Jena: Fischer 1914. (95) M. 2-50. A szerzőnő, röviden áttekintvén az ipari egészségügy feladatait általában és a női munka szerepét a német iparban, műve nagy részében az ipari megbetegedéseket vizsgálja. Nevezetesen azokat, amelyek infekcióval (tüdővész, lépfene) terjednek, továbbá az ipari mérgek (ólom, higany, foszfor stb.) által előidézetteket, az eme veszélyek által leginkább fenyegetett iparágakban. Konklúziójában messzemenő speciális nőmunkásvédelmi törvényeket követel, hogy a nőket az őket különösen fenyegető iparágakból lehetőség szerint kiszorítsa. Ezenkívül közjóléti intézményeket, műszaki javításokat ajánl, továbbá azt javasolja, hogy a méregtartalmú anyagok kevésbbé veszedelmesekkel pótoltassanak, a munkáshygiéne javítása végett. Hovnek R..; Die Gewerkschaften und die öffentliche Arbeitslosenversicherung. Über Auftrag des Wiener Magistrats verfasst. Wien: Gerlach & Wiedling 1914. (51) 8<>. Ezen irat tekintettel arra, hogy a munkanélküliség esetére való biztosítás kérdése gazdasági érdekeltek harcává korlátoztatott és a pártpolitikai elbánás folytán holt pontra jutott, hangoztatja, hogy ez a kérdés nemcsak gazdasági, hanem különösképen szervezeti kérdés. Fejtegetéseit nem vitaanyagnak szánta, hanem közigazgatási jogi és közigazgatás politikai tanulmánynak. Bemutatja a német és osztrák szociáldemokrata szakszervezetek követeléseit és kívánságait, azokat az okokat, amelyekért a birodalmi munkanélküliség elleni biztosítást követelnek, továbbá a szakszervezetek álláspontját a községi munkanélküliség elleni biztosítással szemben. Ismerteti az osztrák szociáldemokrácia vonatkozó indítványait és a munkaadók álláspontját. Érdekes fejezetben van ismertetve az állam és a község jogi állása a szakszervezetekkel szemben a munkanélküliség esetére való biztosításra szolgáló nyilvános intézményekben. Blos, Wilhelm : Denkwürdigkeiten eines Sozialdemokraten. Erster Band. München : Q. Birk & Co. 1914. Negyven évi irodalmi és politikai működés után szerző jogot vél tartani arra, hogy emlékeit feljegyezze és nyilvánosságra hozza. E negyven év a német szociáldemokrácia küzdelmeinek és fejlődésének ideje s akik eziránt érdeklődnek, sok érdekes kortörténeti adatot, képet és okiratot találnak a neves iró emlékirataiban. Az első kötetben ifjúságának változatos pályafutását irja le, de mindvégig inkább az akkori idők politikai történetével foglalkozik. A kötet »a szocialista törvény« uralmával végződik. Függelékül közli a szocialista képviselők 1877. évi munkásvédelmi törvényjavaslatát.