Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

76 A központi szövetségek közül legmagasabb taglétszámmal bír a bányamun­kások szövetsége (370.800), utána következik az ácsok és építőasztalosok szövet­sége 210.700 taggal, azután a női konfekció munkások szövetsége 78.800 taggal. A szövetséghez összesen 110 központi szervezet tartozik, ezek közül a 24 leg­nagyobb az összes taglétszám 76'8 százalékát foglalja össze. Gazdasági harcokról 68 központi szövetség és néhány helyi egyesület szolgáltatott be adatokat. Ezen szervezeteknek összesen 969 bérharcuk volt, melyben 294.236 egyén vett részt. Teljes eredménynyel végződött 554 sztrájk, részleges eredménynyel 89, eredmény nélkül 65, a többi a jelentés idején még befejezetlen volt. A sztrájkok eredményében 186.644 személy részesült. A segélyezési kiadásokról 72 szövetség s néhány helyi egyesület szolgál­tatott adatokat. Ezek kiadtak: temetkezési segélyre 2,017.313 dollárt, betegsegé­lyezésre 816.336 dollárt, úíisegélyre 33.693 dollárt, munkanélküli segélyre 69.446 és szerszámbiztosításra 2.875 dollárt. A segélyezés a temetkezési segélyen kívül a szervezetek legnagyobb részében nincs központosítva. Szakszervezeti védjegyet 54 szövetség állít ki a tagjai által készített árúk megjelölésére. Magának a szövetségnek pénztári forgalma a következő volt: bevétel 244.292 dollár, kiadás 258.702 dollár. A szövetség jelentése behatóan foglalkozik törvényhozási kérdésekkel is. A szövetségi parlamentben 17 rendes szakszervezeti tag van a képviselők között és pedig 16 a képviselőházban és 1 a szenátusban. A szövetségnek sikerült az 1913. évi költségvetési törvényben kimondatni, hogy a trösztök elieni küzdelem céljaira megszavazott összegek nem fordíthatók a jobb munkafeltételeket célzó munkásharCok letörésére. Szociálpolitikai szempontból fontos eredménye az utóbbi éveknek, hogy a baleseti szavatossági kötelezettséget 21 államban a balesetbiz­tosítási kötelezettség váltotta fel. A kongresszus előtt több javaslat fekszik a bi­rodalom (Szövetség) alkalmazásában levő és az államok közti forgalomnál alkal­mazottak balesetbiztosítására vonatkozólag. Minimális munkabéreket nők részére 9 állam állapított meg törvényhozási úton. A munkásszövetség nem helyesli, hogy férfimunkások részére is megállapítson a törvényhozás minimális béreket, mert az a felfogása, hogy a szakszervezetek útján jobb eredményeket érhetnek el a munkások. A szövetségnek külön munkásügyi minisztérium szervezésére vonatkozó régi követelése megvalósult. Az első munkásügyi miniszter W. B. Wilson, a bánya­munkások volt központi titkára. A minisztériumban külön munkásvédelmi hivatal szervezése tervbe van véve, az erre vonatkozó javaslat már a törvényhozás előtt van. A munkásszövetség egy balesetelhárítási múzeum felállítását is követeli. Ezenkívül a jelentés több alkotmánymódosító javaslatot sorol fel, amelyek mind azt célozzák, hogy a, munkásvédelmi törvények hozatalának szabadabb út nyit­tassák az Egyesült-Államokba. Sztrájkbiztosítási központot létesítettek a németország munkaadó­szövetségek. A központ december hó 12-én alakult s az eddig fennállott két sztrájkbiztosítási egyesülés beolvadt az új intézménybe. A csatlakozott munka­adó-szövetségek 704 millió márka munkabért és 675.000 munkást képviselnek. SZAKIRODALOM. Iparfelügyelők Evkönyve. Most jelent meg az »Iparfejlesztés« kiadásá­ban, az >lparfelügyelők Évkönyve« második évfolyama. Az értékes és igen hasz­nos könyv Barabás Sándor, Bayer Ferenc, Donner Kornél, hegyeshalmi Fischer Elemér, Kinsker Albert, SJadas Béla és Zeke Imre kir. Iparfelügyelőknek az egyes ipari közigazgatási kérdéseket tárgyaló érdekes tanulmányait tartalmazza. Közli továbbá az iparfelügyeletre és gőzkazánvizsgálatra szóló törvényes intézkedése­ket és utasításokat; az összes ezekre vonatkozó rendeleteket, amelyek az utasí­tások kiadása, vagyis 1901. év óta kibocsáttattak. Ezen rendeletek egybegyűjtve, először jelennek meg a könyvpiacon és az évkönyvet nélkülözhetetlenné teszik minden iparral foglalkozó számára. Az »Iparfelügyelők Évkönyve« tiz korona ár­ban megrendelhető a kiadóhivatalban, V. Hold-utca 6 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom