Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

Munkásügyi Szemle 7T A magyar közgazdasági érdekképviseletek. A modern gazdasági életben egyre nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett érdekképviseletek, az egyes termelési ágak, mezőgazdasági, ipar, kereskedelem vagy egyes szakmák egyesületei, testületei, amelyek azon célból alakultak, hogy az azonos foglalkozásunknak érdekeit a kívülállókkal, a kormánnyal és hatóságokkal szemben képviseljék. Egyesek közülök a régi céhek leszármazói és a céh-hagyományokat képviselik, mint az ipartestületek és ipartársulatok, mások közülök szintén hatósági jelleggel bírnak, de már modern közszellem behatása alatt jöttek létre, mint a kereskedelmi és iparkamarák, végül mások teljesen az érdekeltek szabad elhatározásából jöttek létre. Ezek a szabad mezőgazdasági ipari és kereskedelmi érdekképviseletek. Ezeknek az érdekképviseleteknek a száma már Magyarországon is több százra rúg. Több közülök igen jelentékeny múltra tekinthet vissza és fontos szerepük van a gazdasági élet irányításában. Mégis, Magyarországon mindezideig hiányzott egy olyan gazdasági természeti munka, amely általánosságban foglalkozott volna az érdekképviseletek kérdésével és egyenkint ismertette volna az egyes társulatokat, egyesületeket, Ezt a hiányt van hivatva pótolni Tonelíi Sándornak, a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkárának most megjelent könyve »A magyar közgazdasági érdekképviseletek^, amelyet az Országos Iparegyesület adott ki. A tizenöt íves kötet tulajdonképen két részre oszlik. Az első rész általánosságban foglalkozik az érdekképviseletek ügyével, mondhatni, azok természetrajzát adja. Ismerteti eredetüket, céljaikat, törekvésüket, eszközeiket, a tagokat, vezetőket, tisztviselőket, vázolja fejlődésük irányát és külön foglalkozik az érdekképviseleti tisztviselők nevelésének a kérdésével. A második rész a magyar érdekképviseletek fejlődéstörténetét nyújtja és sorra veszi az összes gazdasági jellegű egyesületeket, külön-külön is ismerteti történetüket, jelen állapotukat és a gazdasági politikában elfoglalt helyüket. Ez a rész nemcsak ismertető jellegű, hanem gyakorlati értékkel is bir, amennyiben teljes címtára a magyar gazdasági egyesületeknek, amit haszonnal kezelhetnek maguk az egyesületek és a hatóságok is. A kötet ára 3'50 korona. JOGGYAKORLAT 1 ••• s JOGGYAKORLAT I mmm \ JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. Gyógyíthatatlan betegség nem vonható el a gyógykezelés alól. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi szeptember hó 16-án kelt 1911. P. 381/6. számú ítélete. ítélet: A magyar királyi Állami Munkásbiztosítási Hivatal a felebbezésnek helyt ad, az I. bíróság ítéletét megváltoztatja. Megokolás: Az I. bíróság az orvosszakértői véleményekhez képest tényként megállapította, hogy igénylő betegségére a fürdőnek gyógyító hatása nincs és az erősítő, a betegség káros hatását gyöngítő, lassító gyógymódot otthon is használhatja, ezek szerint tehát a fürdő használatára szükség nem volt. Kiemelte az I. bírósági ítélet, hogy dr. S. A. fürdőt ajánló igazolványa a szakértők észleletét nem gyöngíti, sőt ezzel nem is ellentétes, mert a fürdő üdítő a közérzésre és ebbeli jótékony hatását a szakértők is elismerik, ami elég okul szolgálhat arra, hogy az orvos ajánlja és a törvényes szabályok szerint nem arra, hogy a tag a pénztár terhére vehesse igénybe. Igénylő felebbezése folytán a felebbviteli bíróság a pört felülbírálván, az igényt jogosnak ismerte föl. A felebbviteli eljárás során tanuként kihallgatott dr. S. A. tanú bizonyította ugyanis, hogy igénylő, akit évek óta ismer és aki a rendelésen többször megjelent, jelenleg külső szemlélet szerint jobb állapotot tüntet fel, mint a szóban levő rendelése idején (1911. VI. 5.) úgy, hogy határozott meggyőződése szerint igénylő munkaképessége, amely a szóban lévő vizsgálat idején lényegesen