Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

75 A rendelet vonatkozik : bányamunkásokra, ezüsttartalmú ólommal dolgozó munkásokra, akkumulátor- és kristályüveg-gyártásra, ólomtartalmú zománc gyártására és feldolgozására, fazekasságra, porcellán- és fayence-festésre, kerámiai kromolithografiára, ólomvegyületek előállítására, ólomoxydra, ólomsókra és ólomfestékekre. A rendelet intézkedéseket tartalmaz a munkatermek egészségügyi berendezésére, különösen nagy súlyt helyeznek a porképződés megakadályozására. Tilos élelmiszert és italt bevinni a munkatermekbe. A munkásoknak munkaruha és bizonyos munkák elvégzésére keztyűk és respirátorok, bocsátandók rendelkezésére. Gondoskodni kell mosdó- és öltözőhelyiségekről. Ólomveszedelemnek különös módon kitett munkásoknak naponta, a többieknek hetenkint fürdőt és zuhanyt kell rendelkezésre bocsátani. Rendszeres orvosi vizsgálatok a vállalkozó költségén végzendők, még pedig az alkalmaztatás után következő időben havonta, későbben negyedévenkint. A festőipar részére ezeken az általános védelmi rendelkezéseken kívül még különös rendelkezések bocsátattak ki, nevezetesen ólomfehéret nem szabad száraz, hanem csakis nedves tésztaszerű alakban feldolgozni. Ólomfesték-mázolásnak szárazon való lesimítása és lehorzsolása tilos. Későbbi időkre azonban az ölommegbetegedés ellen még hathatósabb védelem várható, mert 1915. évi január 1-én életbe lép Franciaországban az ólomfehér alkalmazásának eltiltása, amelynek nagyon szigorú végrehajtását egy miniszteri rendelet már most kilátásba helyezi. Új munkásvédő törvények Newyork államban. A mult évi október hó elsején Newyork államban új munkásvédő törvény lépett életbe, melynek fontosabb rendelkezései a következők: Minden kereskedelmi alkalmazottnak hetenkint egy szabad nap biztosítandó. 14—16 év közötti fiatalkorú munkások csak akkor alkalmazhatók gyárakban, ha orvosi vizsgálat alapján a munkára alkalmasnak találtatnak. Nők árúházakban vagy egyéb kereskedelmi üzletekben napi 9 óránál, avagy heti 54 óránál hosszabb ideig nem foglalkoztathatók. Gyárakban és vendéglőkben a nőalkalmazottak részére megfelelő ülőhelyekről kell gondoskodni. Egy külön törvény felsorolja azokat a cikkeket, melyeket nem szabad háziiparban előállítani, egy másik törvény a baleset elleni védekezésről s a gyárak egészségügyi berendezéséről intézkedik. Ipari arzénmérgezések. Az ipari arzénmérgezés sokkal ritkábban fordul már elő, minthogy az arzén használatát törvények útján igen megszorították. Arzéntartalmú festékeket azonban még most is használnak. Sok ipari mérgezés történik azáltal, hogy egyes fémekben, mint a cinkben, ezüstben, ólomban, bismuthban, rézben és a kereskedelemben használatos savakban arzén van. Hogyha ily fémekből vagy savakból hydrogént fejlesztenek, pl. gyermekléggömbök megtöltésénél, forrasztásoknál, cinezésnél, úgy mérges arzénvegyület keletkezik. A tűzijátékok készítésénél is szerepel az arzén. Állatok kitömésénél is 500/°-os arzénszappant használnak. Súlyosabb mérgezések képe olyan, mint a koleráé : hányás, hasmenés, égés a torokban, nagy szomjúság, görcsök, eszméletlenség és halál. Krónikus mérgezéseknél, tehát ha hosszabb időn át kisebb arzénmérgezés jut a testbe, a következő szimptomák mutatkoznak : emésztési zavarok, hányás, hasmenés, a bőr- és nyálkahártyák elváltozásai, az orr és torok szárazsága, kiütések a bőrön. A betegség harmadik stádiumában ideg- és mozgási zavarok lépnek fel: a beteg főfájásban szenved, elgyengül, érzési zavarok keletkeznek és hűdések állanak be. A negyedik stádiumban végül az életre fontos szervek támadtatnak meg. Szívhűdési rohamok lépnek fel, vagy vízkór előrehaladó senyvvel. A száraz bőrre az arzén nem hat, míg a nedves bőrbe lassan ugyan, de mélyen behat. A testben az arzén a májban, a lépben és a vesékben rakódik le. A vizeleten kívül a tej is kiválasztja. A munkánál való nagy tisztaságon kívül az arzénnal való dolgozásnál első sorban a mérges arzéngőzök elkerülése múlhatatlanul szükséges. Az amerikai munkásmozgalomról. Az amerikai munkásszövetség taglétszáma az 1913. évben jelentékenyen emelkedett. Az igazgatási év végén (szeptember) 2,054.526 volt a szövetséghez tartozó szervezetek taglétszáma az előző évi 1,841.268-cal szemben. A taglétszám a befizetett szövetségi járulék alapján számíttatik, nincsenek tehát beleszámítva azok, akik sztrájk, kizárás, munkanélküliség vagy egyéb okok miatt a járulékfizetés alól fel vannak mentve. A szövetséghez tartozó szervezetek létszámában nem igen történt változás.