Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 375 határozatával szemben felebbezéssel, vagy pedig pénztári határozat hiányában közvetlen keresettel bírói érvényesítés terére jutott. Az a segély tehát, amelyet a pénztár saját határozata alapján már kiszolgáltatott, nem része a peres igénynek még akkor sem, ha egyébként azzal az anyagi jog szempontjából egységes igényt alkot; ez tehát az 1907. évi XIX. t.-c. 167. §-ának ut. e bekezdése szem pontjából nem számítható a peres igény mértékének keretébe sem. A felebbyiteli bíróság ehhez a más esetekben is elfoglalt álláspontjához képest az I. bírósági ítéletet csakis a 30 koronát meghaladó temetkezési segélyre^ vonatkozónak és ennek folytán a 30 koronát meghaladó összeg egészében való elutasítását kérő felebbezést érdemben felülbirálandónak találta. BALESETBIZTOSÍTÁS. A balesetbiztosító intézet joga határozatainak hatályon kívül helyezésére. Az alsóausztriai balesetbiztosító intézet választott bíróságának 1913. évi december hó 10-én kelt Cu. 2802/13—9. sz. ítélete, ítélet: A választott bíróság a felebbezést elutasítja. Indokolás. X. lakatostanonc a munkaadója által bejelentett és a nevezett tanonc és egy szemtanú által aláírt balesetjelentés szerint üzemi balesetet szenvedett. A jelentés szerint faládák kikeresése közben az egyik láda megcsúszott, a tanoncot feldöntötte és bal felső lábszára eltörött. A balesetbiztosító intézet a kártalanítást, anélkül, hogy az esetet további vizsgálat tárgyává tette volna, megállapította. Ennek utána értesült arról, hogy a baleset nem üzemi munka közben, hanem a tanonc pajkos játéka folytán történt és ezt a tényállást a kihallgatott tanuk is mindenben igazolták. Igénylő álláspontja szerint a balesetbiztosító intézet nincs jogosítva előbbi határozatát hatályon kívül helyezni, mert X-nek módjában állott volna az első vizsgálat előtt a baleset megtörténtének körülményeit vizsgálat tárgyává tenni. Határozata meghozatalával az eljárás be van fejezve és mint hatóság nincs jogosítva határozatát hatályon kívül helyezni. A bíróság igénylő ezen álláspontját nem tehette magáévá. A törvény szerint a balesetbiztosító intézetnek joga, de nem kötelessége a baleset körülményei tárgyában lefolytatott vizsgálatban való részvétel. Éppen a biztosítottak érdeke, hogy világos tényállás mellett, az elintézés egysége érdekében, a balesetjelentés adatai minden további vizsgélat nélkül valóknak fogadtassanak el. A balesetbiztosító intézet a kártalanítási igények megítélésénél nem hatóságilag jár el, hanem mint egy közigazgatási autonóm testület, mint jogi személy. Elesnek tehát azok a következtetések, amelyeket az igénylő a balesetbiztosító intézet hatósági jellegéhez fűz. Egyébként analógiaként alkalmazható balesetbiztosító törvény 20. §-a, amely szerint a veszélyességi osztályokba való besorozás esetén, amennyiben utólag jut az intézet lényeges adatok tudomására, előbbi határozatát hatályon kivül helyezheti. Nem is vehető el a balesetbiztosító intézettől az a jog, hogy téves tényállás alapján megállapított kártalanítási igény tárgyában ujolag ne határozhasson, mert hiszen ilyképen jogosulatlanul teljesítene fizetéseket. Amint a bíróságnak is módjában van bizonyos körülmények között előbbi határozatainak hatályon kívül helyezése, kell, hogy ez a joga a balesetbiztosító intézetnek is meg legyen. A halálos balesetet szenvedett atya halála után született törvénytelen gyermek baleseti kártalanításra igényjogosult. A fiouse of Lords 1914. április 6-iki ítélete. Egyik szénbányában 1911. évi október hó 17-én egy munkás halálos balesetet szenvedett. Az atya halála után és házasságon kívül született gyermek nevében baleseti kártalanítási igényt emeltek. A tanuk az eljárás során azt adták elő, hogy a gyermek anyja és a halálos balesetet szenvedett munkás a balesetet megelőzőleg körülbelül év óta >együtt szoktak sétálni.« Az anya elmondotta, hogy a szerencsétlenül járt munkással viszonya volt és a szerencsétlenség előtt egy héttel közölte a munkással, hogy körülbelül 1912 májusára várja a gyermek világrajövetelét, a munkás megnyugtatta, hogy ne aggódjék, mert addig elég idő van még, hogy házasságot kössenek. A grófsági bíróság elismerte a gyermek kártalanítási igényét. A munkaadó felebbezett és a felebbezési bíróság (Court of Appeal) a kártalanítási igényt elutasította azzal a megokolással, hogy a balesetet szenvedett