Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

370 Munkásügyi Szemle és azután pedig negyedévenként egyszer megújítják, illetőleg érvényesítik. Az időszakonkénti orvosi vizsgálaton kívül a munkaadó köteles minden munkást, aki orvosi vizsgálatot kíván, az orvossal megvizsgáltatni, a megbetegedett munká­sokról jegyzéket vezetni s azt az iparfelügyelőnek rendelkezésére bocsátani. Ólommérgezések, amelyeknek eredete a háztartás. Franciaország­ban el van tiltva olyan fazekasárúk elárusítása, amelyek hígított savakban ólom­oxydot adnak le. Dacára ennek, ilyen fazekak még ma is vannak használatban ; ezek olcsó gyártmányok rossz mázzal, amely a sós vaj folyékony savában el­pusztul. Egy gyermek ólommérgezésben megbetegedett, aki rendszeresen ivott almabort olyan edényből, amelynek ónmázát az almabor sava megtámadta. Víz­vezetékeknél az ólomtartalmú csövek összekötő helyei különösen az esetben van­nak a víz támadásának kitéve, ha a vízben kevés a chlorid és a karbonát. Csak nagyon ritkán sikerül ilyen esetekben a helyes diagnózist megállapítani. A villamosság, mint az ólommérgezés gyógyszere. Az ólommér­gezés egyike a legelterjedtebb ipari betegségeknek, mert a legtöbb foglalkozási ág munkásai valamely módon érintkezésbe jönnek ezzel a fémmel. Az osztrák iparfelügyelők 1912-ben ólombányákban, ólomhengermüvekben, könyvnyomdák­ban, festékgyárakban, reszelővágókban, üveggyárakban, izzólámpagyárakban, gránátcsiszolókban, cserépkályhagyárakban, majolika- és fayencegyárakban, márványművekben, különböző fémárúgyárakban, posztógyárakban miniummaí való kezelésben, papírgyárakban, sörgyárakban, agyagárúk előállításánál, vaggon­gyárakban és bádogdobozgyártásban állapítottak meg ólommérgezést. Minden óvórendszabály az ólommérgezés megakadályozására eddig hatástalan maradt, mert az ólomméreg alattomos és ott is érvényesül gyakran, ahol az ember leg­kevésbbé feltételezné. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy most egy új ólommérgezés elleni szerről jelentenek. Amint ugyanis a »Prometheus« közli, a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesülete angolországi elnökének, Thomas Olivérnek elektrolitikus fürdőkben sikerült megbízható gyógyszert találni az ólommérgezés ellen. Először tengeri malacokon végzett kísérleteket, amelyeket nemcsak mesterséges úton csinált ólommérgezésből gyógyított meg, hanem kezelése folytán az ólom hatása ellen olyan mértékben tette ellentállóképessé, hogy azok képesek voltak nagyobb mennyi­ségű ólmot bevenni táplálékukkal, anélkül, hogy valami felismerhető bajuk tör­tént volna. Az állatokon végzett kísérleteknek ilyen kedvező eredménye után embereket is mertek Olivér kísérleteinek alávetni, amennyiben egy nagy angol ólomárúgyár minden megbetegedett munkását kezelésbe vettek. Minden esetben sikerült az ólmot a szervezetből elektrolitikai úton eltávolítani. Az ólommérgezés nagy számánál fogva, amely a foglalkozási ágak olyan nagy hányadában fordul elő, szociálhygiéniai jótétemény volna, ha Olivér új gyógyító módszere beválna. Az elmebaj a különböző foglalkozásokra való tekintettel. Dr. Marié, a villejuifi elmegyógyintézet főorvosa a »Revue Medikaié"-ben statisz­tikát közöl az elmebaj gyakoriságáról a különböző foglalkozási ágakban. A párisi lakosságnál megállapította, hogy a legtöbb elmebajos a kőiparhoz tartozik, még pedig 20.012 munkás közül 492 eset. Az állati termékek iparában 671 esett 57.891 munkásra. A vegyészeti iparban, amelyben a munkások higanynyal dolgoz­nak 63.220 személyre esett 649 eset. Az utcai foglalkozásokban, újságárúsoknál stb. 37.398 személyre 1.072 eset jutott. Ugyanilyen az arány a szabad foglalkozásúak és a kereskedelemben foglalkoztatottak közt. A legkevesebb elmebeteg a fa­iparban, a szállítóiparban és az élelmezési iparban fordul elő, kivéve azokat a mun­kásokat, akik állati termékekkel dolgoznak. Dr. Marié az elmebetegségek legfőbb okozójának az alkoholt mondja. Új dolog dr. Marié szerint, hogy az észlelések szerint a szociális harcok is megkövetelik áldozatukat ezen a téren. Megállapítható például, hogy a posta­tisztviselők közt az 1908/909-iki kritikus időben számos elmebetegséget észleltek. Ezek gyönge személyek voltak, morális shocnak az áldozatai, amelyet a foglal­kozásnélküliség, az izgalom idézett elő a posta- és távirdaszemélyzet sztrájkja következtében. Néha ez a szellemi zavar az egyént kihágásokra késztetheti. Gyak­ran lehet ezt sztrájkok alkalmával az alkohol befolyása alatt észlelni. Dr. Mariénak, aki az elmebeteggondozás terén tekintély, ezek a vizsgáló­dásai munkásszempontból általános érdekűek. Ha valamely sztrájkoló kihágá­sokra ragadtatja magát, milyen gyakran okolják ezért a szervezetet, a sztrájk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom