Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 371 vezetőket. A kihágást elkövetőt a legsúlyosabb büntetéssel sújtják, holott nem is volna büntethető, hanem inkább sajnálatraméltó, mint az elmebaj áldozata, amely őt megrohanta. Üj mozzanatok ezek, amelyeket dr. Marié a megvitatás központjába állit és más orvosok sem fognak habozni, hogy nyilvánosságra hozzák észleleteiket a különböző foglalkozási ágakban észlelt elmebetegségekről, mert az okok megállapítása a következmények megszüntetését jelenti. Munkásfürdő, népfürdő és iskolafürdő. Az Országos Magyar Népfürdő Egyesület, ez az igazán jól szervezett társadalmi intézmény, amelynek főtitkári hivatala Budapesten, VI., Liszt Ferenc-tér 19. szám alatt van, hatalmas munkát fejt ki Magyarország köztisztasági viszonyainak népfürdők segélyével való megjavítása érdekében. Arra törekszik, hogy a helyes fürdés módszereit és eszközeit minél szélesebb körben propagálja. Hogy mennyire szükség van ezen egyesület működésére, azt mutatja Hlavács Kornél és Pataki Bélának a. Társadalmi Múzeum kiadványai között megjelent »Munkásfürdő, népfürdő és iskolafürdő* című vaskos füzete, amely megdöbbentő adatokat tár elénk köztisztasági viszonyainkról. A füzetben közölt bő statisztikai adatokból kitűnik, hogy nálunk az össznépesség 3/-t-e országszerte oly helyen lakik, ahol közfürdő egyáltalán nincs. A fürdőzési viszonyok ezen szomorú képének feltárása mellett az orvoslás módjával is foglalkozik a füzet s olcsó eljárásokat ismertet, amelyek^ segélyével a legszegényebb osztályok tagjai számára is lehetővé válik, hogy olcsó zuhanyfürdőben részesüljenek. E könyv alapján különösen megértjük azt, hogy a tuberkulózis pusztításai egyebek között mennyire a helyes fürdőzés hiányával vannak összefüggésben. E könyv, amelyet az Országos Népfürdő Egyesület bárkinek ingyen bocsát rendelkezésére, valóban hiányt pótol; a köztisztaság és közegészség minden barátjának el kell olvasnia. A kézműipar technikai fejlesztése. Ezzel a címmel jelent meg dr. Sugár Ignác miskolczi kereskedelmi és iparkamarai titkárnak az Országos Iparegyesület által Halmos Izor 1.000 koronás pályadíjával jutalmazott munkája. A szerző könyvében a kézműipar technikai fejlesztésének alapfeltételeit képező általános viszonyok részletkérdéseivel tüzetesebben nem foglalkozik. Ellenben utal a technikai tudás világgazdasági szerepére. Majd a kézművesség jelen nehéz sorával foglalkozik. Vázolja ennek okait, a versenyképesség feltételeit és legfőbb szükségnek tartja, hogy az iparos gyorsan, olcsón és szépen dolgozzék és dolgozhassék. A munka további fejezeteiben tárgyalja aztán részletesen, mily intézkedések szükségesek e cél eléréséhez. Úgy a jelen, mint a megalkotandó ipartörvényben követel megfelelő szabályozást, amely a tanonc kiképzését eredményesebbé tenné. A tanonciskolák teljes reformját, szakirányban való kifejlesztését sürgeti, segítségül követeli a gyakorlóműhelyek, a szakiskolák munkáját, mester-tanműhelyek felállítását, az ipari szaktanfolyamok szaporítását. A szakiskolák számát sürgősen fokozni kell, mert a társadalom szívesen adná gyermekeit az iparra, ha volna elegendő ipariskola. Végül kifejti a kisiparpolitika egész mezején a tennivalókat, amelyeket a szerző éppen most, az átalakulás válságos időszakában tart szerfelett sürgőseknek. A könyv, amely az Országos Iparegyesület kiadásában jelent meg, 2 korona 50 fillérért kapható. Laufenberg, H.: Der Politische Streik. Stuttgart, J. H. W. Dietz Nachf. 1914. (VII., 260) 8°. Szerző a politikai sztrájk fogalmát abban az értelemben használja, melyben azt eredetileg Németországban a politikai sztrájk gondolatát képviselők (Bernstein, Kautsky, Liebknecht, Parvus) alkalmazták. Könyve, bár kiterjeszkedik a külföldre, nevezetesen a kartizmusra és az orosz forradalomra is, jelesen német vonatkozású. Mindennek dacára általános érdekű, összefoglaló és jól felfogott monografikus jellegénél fogva értékes. A legújabb időknek politikai sztrájkmozgalmai sajnos nincsenek benne feldolgozva, talán újabb kiadásban pótolja ezt a hiányt. Legérdekesebb, utolsó fejezete, a politikai sztrájk módszeréről szóló. A szervezetnek és szervezetlen tömegek dinamikájának kidomborítása különösen SZAKIRODALOM.