Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 369 tétlen, hogy minden egyes esetben szülészeti klinikára való szállítás jöhessen tekintetbe. Szoptatósanyák keresetének biztosítása. Az 1900. évi március hó 13-iki spanyol törvény érteimében a szoptatósanyák részére naponkint délelőtt és délután fél-fél órai szünetet kell engedni, amely időre a munkabérbői levonás nem eszközölhető. Ez a rendelkezés eddig csak az időbérben dolgozó munkásnőknek vált javára, a darabszámos munkásnők bére tényleg megrövidült a napi 1 órai szüneteléssel. Hogy a darabszámos munkásnők se károsodjanak, a kormány egy 1913. évi június hó 28-án kibocsátott rendelettel meghagyta, hogy a darabszámos munkásnőknek a tényleg kiérdemelt béren kívül a szoptatási szünetekre is aránylagos kártalanítás fizetendő. Vizsgálódások a gyermekhűdés terjedéséről. Massachusetts állam egészségügyi hivatala nemrég közölte jelentését, amelyben különösen érdekes adatok foglaltatnak a szúró legyek által okozott gyermekhűdés tárgyában végzett kutatásokról. A vizsgálódások az 1907-től 1912-ig terjedő időről szólnak. Megállapíttatott, hogy a betegség különösen a folyók mentén gyakori. Ez összefügghet ezeknek a vidékeknek a sűrűbben lakottságával és az élénkebb forgalommal, amely körülmények a betegségek terjedésére alkalmasak szoktak lenni. Figyelembe kellett azonban venni azt a tényt is, hogy a viz a rovarok egész seregének tenyészhelyül szolgál és további vizsgálódások bizonyos rovarok elterjedtsége és a megbetegedések között összefüggést állapíthat meg. Kimutattatott továbbá, hogy a gyermekhűdés elterjedésének föltételei lényegesen különböznek más fertőző bajokétól, továbbá, hogy a gyermekhűdés falusi kerületekben és külvárosokban sokkal gyakrabban fordul elő, mint városokban. Minthogy falun a gyermekek a rovarok csípésének jobban ki vannak téve, mint városokban, kézenfekvő volt ezt kapcsolatba hozni és a gyermekhüdésben szenvedők környezetében a rovarok előfordulását vizsgálódás tárgyává tenni. A 17 helységben 88 esetben végzett vizsgálat kimutatta, hogy mindenütt, ahol inficiált személy volt, vagy magában a házban, vagy a környékén, szúró legyeket lehetett találni. Ezekből az észleleíekből az észlelő tudósok annak a véleménynek adtak kifejezési, hogy a betegség járványos jellege valamely szúró rovar közvetítő szerepének tulajdonítható. Kiegészíttetett és bizonyos határig megerősíttetett ez az elmélet majmokon végzett kísérletekkel. A Nemzetközi Kertváros és Városrendezési Egyesület 1914. évi július hó 19-től augusztus hó 3-áig nemzetközi kongresszust rendez, amely folytatólagosan Anglia különböző városaiban fog megtartatni. A kongresszus tagjai ugyanis üléseikkel kapcsolatban megtekintik Birmingham, Liverpool, Port Sunlight, Wavertrec, Letchworth, Hamplon court, Hampstead, Ealing, York, Edinburgh, Óban, Staífa, Jona és Glasgow kertvárosait. A bányaféreg-betegség Szicíliában. Míg a német bányákban a bányaféreg-betegség csaknem teljesen megszűnt, az olasz kormány által elrendelt vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy e betegség a szicíliai kénbányákban még igen elterjedi; egyes bányákban az összes munkások, másokban 100 közül 43— 90 munkás — kizárólag idegenek — fertőzöttek; az odailletőségűeket fertőzéstől menteseknek találták. A víz egyenlő klórtartalma mellett annál nagyobb a fertőzések száma, mennél nedvesebb a bánya. Ezenfelül az összes bányamunkásoknál bélférgeket állapítottak meg, leggyakrabban az orsóíérgef; egészségügyi szempontból e bélíérgek elterjedtsége nem kevésbé fontos, mint a bányaféreg-beíegség, mivel e bélférgek a bacillus-hordozóknál tífuszt és kolerát okozhatnak. A legutóbbi kolerajárványnál a kolerás betegek legtöbbjénél bélférgeket is találtak. Ólomüzemek orvosi felügyelete. Franciaországban a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján azon üzemekben, amelyekben a munkások ólommal foglalatoskodva, az ólommérgezés veszélyének vannak kitéve, rendszeres orvosi szolgálatot szerveztek, amelyet a munkaadó által kijelölt orvos lát el. Ily üzemek : ezüsttartalmú ólom feldolgozása, villamos akkumulátorok gyártása, ólombányákban végzendő munka, ólomtartalmú zománc gyártása és feldolgozása, cserépedények gyártása, porcellán- és fayencefestés, kerámiai-kromólitográfia, ólomvegyületeknek, ólomoxidnak, ólomsóknak és ólomfesíékeknek előállítása. Ily munkák végzésére csak oly munkást alkalmazhatnak, aki orvosi bizonyitványnyal igazolja, hogy nála az ólommérgezésnek egy tünete sem, sem pedig oly betegség, amely őt ólommérgezésre hajlamossá teszi, nem forog fenn; a foglalkozás további folytatását ahhoz kötik, hogy az orvosi bizonyítványt a felvétel után egy hónappal