Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle minden alkoholtartalmú italtól, beleértve a bort, a sört és egyéb erjesztett italokat. 7. A szocialista absztinens egyleteknek feladata, hogy a saját általános alkoholellenes akcióikon kívül magán a párton belül szervezzék a propagandát, nevezetesen hatniok kell a fiatal elvtársakra, meg kell győzniök saját szaktársaikat, hogy az alkoholnak kábító, bénító hatása csökkenti a proletárság harci erejét és ha a harci erő csökkenése bizonyos fokot elér, képtelenné teszi a proletárságot minden SZÍVÓS és kitartó ténykedésre. Gondoljunk továbbá azokra az eszközökre, amelyek a munkásoknak alkoholra fordított kiadásai következtében a politikai és gazdasági szervezetektől elvonódnak. 8. Mindenütt, ahol elvtársak, vagy azoknak csoportjai, pl. szövetkezetek, alkoholtartalmú italoknak gyártása, vagy eladása körül érdekelve vannak, az absztinens szervezeteknek meg kell tenniök mindent, hogy ezt a bajt lehetőleg szűk korlátok közé szorítsák. Pl. Belgiumban erélyesen oda kell hatniok, hogy erős italoknak a népházakban való eladását lehetőleg szigorúan tiltsák el. 9. A törvényalkotás terén rá kell bírniok a pártot az alkoholtőke ellen való harcra. Az erre irányuló eszközök — az italmérés korlátozásától a teljes alkoholtilalomig — természetszerűen minden országban mások és attól is függenek, hogy mit értek már eddig el az alkoholellenes propagandával. De valamennyi országban az a szocialista pártok kötelessége, hogy az első sorokban álljanak azok között, akik a munkásoknak az alkoholérdekeltség hatalma alól való önfelszabadításáí óhajtják. Vandervelde megjegyzi, hogy lehet, hogy ezeket a tételeket sokan extrémeknek fogják találni. Azonban szükséges az ily határozott fellépés. Az alkoholizmussal épp oly kevéssé szabad megalkudni, mint a pestissel, vagy a kolerával. >Mértékletesség«-ről nem lehet szó ott, ahol méregről van szó. Mindazok, akik kísérletet tettek a mértékletességgel, tudják, hogy annak propagandisztikus értéke nincs. Csak a teljes absztinencia hat azokra is, akik maguk még nem mennek el ennyire. Az előadót kilenc évi tapasztalata juttatta erre a megingathatlan meggyőződésre. A betegsegélyző pénztárak szerepe a hivatásbeli betegségek megállapítása körül. Duschold, a berlini festők betegsegélyző pénztárának igazgatója cikket írt a »Die Hygiéne* című szaklapba, a modern hygiéne azon alapvető tétele alapján, hogy a tulajdonképeni cél nem a gyógyítás, hanem a betegségek elhárítása: a betegsegélyző pénztárak mindinkább a szociális hygiéne gyakorlati tételeinek megvalósítására törekednek. Ezenfelül az ipari hygiéne terén is igyekeztek közreműködni; ebbeli tevékenységük azonban fennakadt egyrészt a hivatalos iparfelügyeleten, másrészt a szakképzett tisztviselők hiánya miatt, noha e tekintetben a pénztárak hasznos szolgálatokat tehetnének a betegségi statisztikai anyag rendszeres feldolgozásával, melynek révén tájékoztatást nyújtanának az egyes üzemek egészségügyi vonatkozásait illetőleg, továbbá az egyes ipari megbetegedések baleset gyanánti kártalanításánál is értékes adatokat szolgáltathatnának. A jól felhasználható betegségi-statisztika érdekében szükséges, hogy a pénztárak a mindenkori taglétszámot kor, nem, biztosítási időtartam, hivatás és foglalkozás szerint nyilvántartsák, mert csak ily módon lehetne a hivatásbeli megbetegedések s az abból következő halálozások értékesíthető statisztikáját összeállítani. Feltétlenül szükséges az is, hogy a hiányos és hibás kórisme-meghatározásokat a betegségi lapokról kiküszöböljék. A kórisme jelenlegi meghatározása ritkán nyújt alapot a betegség okának kiderítésére, már pedig az egyes ipari üzemekből eredő ártalmak s főként az ipari mérgezések megállapításának szempontjából ez fontos és szükséges. A terhes nők védelme az Egyesült-Államokban. A. Jakobi megismétli azt az egy másik oldalról vitatott követelményét, hogy a terhes nő kevesebb testi- és gyári munkát végezzen, jobban táplálkozzék és kevésbé szennyes lakásban tartózkodjék, mint az eddig történt. A terhes- és szülőnők kórházakba való fölvétele csak kivételes esetekben tekinthető szükségesnek, az anya kényszerítő ok nélkül, már csak a családra való tekintetből is, ne távolíttassék el saját otthonából. Az orvosokat és szülésznőket a szülészet terén az eddiginél jobban kell kiképezni; amidőn csak magában Pennsylvániában 100.000-nél nagyobb a születések száma, amelyek kint a vidéken, kórházaktól messze történnek, lehe368