Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]
Munkásügyi Szemle 359 Az első időben a munkaadókat gyakran kellett figyelmeztetni arra, hogy a hat havi járulék 1912. évi október hó 15-ike előtt befizetendő volt és pedig a következők szerint: 1 lira azon munkásnők után, akik 1862. év október hó 1. és 1892. év december hó 31-ke közötli időben születtek (20—50 évesek). 0-50 lira azon munkásnőkért, akik 1893. évi január hó 1. és 1897. évi október hó 1. közötti időben születtek (15—20 évesek). Az oly cégeknek, amelyeknek olyan munkásnőik voltak, akiket 1912. év október hó 1. után vettek fel, vagy pedig akik csak az 1912. év október hó 1-től 1913. évi március hó 31-ig terjedő félévben érték el 15 éves életkorúkat, meg volt engedve az, hogy a fizetést az 1911. év első felére eső járulékkal együtt 1913. év április hó 1-én teljesítsék. Azon munkásnők után, kik 1913. év március hó 31-ike előtt az üzemből kiléptek, a járulékokat a tagsági könyv kiadása előtt kellett befizetni. A bekövetkezett nehézségekre tekintettel szükség volt más intézkedésekre is. Ezért 1913. év március hóban, a második félévi járulékfizetés bekövetkezte előtt. (1913. évi április hó) a következő rendelkezések adattak ki, amelyek egyúttal a pénztár tevékenységére is irányítólag hatottak : a) a munkásnők tagnyilvántartásában, vagy a tagfelvételi könyvben és a tagsági könyvekben az üzembe való beés kilépés napját pontosan fel kell tüntetni; b) szabadságolásokat és távolmaradásokat, amelyek az illető gyár rendje, vagy az üzemben érvényben levő szokások szerint a munkásnőket nem fosztja meg attól a jogtól, hogy az illető körülmények megszűnte után minden további nélkül és azonnal folytathassák munkájukat ugyanazon gyárban, sem a tagnyilvántartásba, sem a munkásnők tagsági könyvébe nem szabad beírni; c) a fentemíített távolmaradások tartamára a munkaadót, illetőleg a járulékfizetés kötelezettsége fenforog; d) késedelmes, avagy szabálytalan bejelentés és a járulékfizetés elmulasztása miatt a nemzeti pénztárra vonatkozó törvényes rendelkezésekben és a vonatkozó végrehajtási rendeletekben szabályozott eljárás alkalmazandó. Hivatkozás történt arra is, hogy a járuléklevonásnak az előírt határidőn belül kell történnie és hogy a pontatlan fizetés esetében a törvényes megtorlás be fog következni. E rendelkezések dacára a kezelő-bizottság 1912 október havában, tehát több hónap eltelte után, megállapította, hogy a törvény életbelépte utáni első félévben a munkaadók jelentős része kivonta magát a járulékfizetési kötelezettség alól. Az összes munkaadóknak csak egy hatoda felelt meg az első felévet illetőleg (1913 április—szeptember) a járulékfizetési kötelezettségének és ennek folytán az igényjogosult munkásnőknek csak egyharmada juthatott volna a törvény jótéteményeinek élvezetébe. 1912. október 1-ével nyíltak még a segélyigények s így az intézmény pénzügyi egyensúlyának és a segélyszolgáltatás biztosítása érdekében szigorúbb rendszabályok alkalmazásának szüksége elkerülhetetlen volt. Az iparfelügyelőket és prefektusokat a miniszter szigorúan felhívta, hogy gyors és alapos vizsgálatokat tartsanak a kötelességszegők megállapítása érdekében és 1912 november havában a prefektusok megkerestettek, hogy ily irányú vizsgálatokhoz karabinierik és erre alkalmas rendőrszolgák rendeltessenek ki. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a törvény élelbeléptének első esztendeje volt és hogy a munkaadóknak méltányosságáról bizonyságot adjon, a miniszter a fizetések teljesítésére 30 napi határidőmeghosszabbítást engedélyezett. A törvény tényleges életbeléptetése tulajdonképen csak a központ és a fiókok felállítása, a felügyelet szervezése és a végrehajtási bizottság számos ülésezése után, — amelyeken különböző kérdések kerültek megvitatásra, melyeket egyes munkaadók, vagy munkaadói, avagy munkásszervezetek vetették fel a törvény végrehajtását illetőleg — következett be. Az 1912 április 6—szeptember 30-ig terjedő félévben a nemzeti pénztárnál 429.121 munkásnő volt beírva és az 1912 október 1 — 1913 március 30-ig terjedő félévben a tagok száma 422.087 volt. 1913 március 31-ig a járulékrészletek összértéke 677.192 lira volt. A végrehajtási rendelet 38. szakasza értelmében 1912 október 1-ével kellett a pénztárnak az első segélyeket kifizetni. Az 1912 október—december és 1913 január—márciusig terjedő két évnegyedben a következő segélyek kerültek kifizetésre :
