Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Gróf Tisza István a munkásbiztosításról

Munkásügyi Szemle 21 Epilepsia üzemi baleset után. Az üzemi balesetek különféle betegségeket okoznak, mint pl. tuberkulózist, szívbajokat, emésztési zavarokat, sőt rákot is. Erős villamos áram által okozott baleseiek után epilepsia is felléphet. Ily esetről számol be dr. Jolly a »Münchener Medizinischen vVochenschrift«-ben. Egy, a városi villamos vasúton alkalmazott motorvezető mindkét kezével megérintett egy leszakadt vezetéket és ez által egy 450-500 Volt erősségű váltakozó áramba jutott. A motorvezető ezen veszedelmes érintéstől megszabadulni nem tudott és a földre esett. Eszméletét vesztette. A kezén levő égési sebeken és a hasban fellépő fájdalmakon kívül a balesetnek más következményei egyelőre nem mutatkoztak. Néhány hét múlva epileptikus rohamok léptek fel, amelyek tizennégy naponként ismétlődtek. Azonkívül nagy izgékonyság és az emlékezőtehetség csökkenése mutatkozott. Egyes orvosok felvették azt, hogy a villamos áram behatása csak a munkásban szunnyadó betegséget váltotta ki, más orvosok azonban azon véleményen voltak, hogy a villamos áram következtében az agyvelőben elváltozások léptek fel és az epilepsia csak eme elváltozások következménye. Különben nemcsak a villamos áram behatása, hanem egyéb sérülések is okozhatnak epilepsiát. Egy fűtő balesetet szenvedett aképpen, hogy a mozdony ajtaja bal mellkasfelét megütötte. Erre mellhártyaizgalom és negyedévvel később epilepsia lépett fel. Az orvosok felvették, hogy a sérült mellkasfélen levő hegek az agyvelőt izgatják (?) és így epileptikus rohamot váltanak ki. Az illetőt a baleseti járadék megállapításánál teljesen munkaképtelennek jelentették ki. E két esetből látható, mily súlyos következményekkel jár néha oly baleset is, mely nem okoz különösebb külső sérülést. Az idegszövet károsodása igen nagymérvű lehet akkor is. hogy ha a seb simán begyógyul. Ezt tapasztalták gyakran tuberkulotikus megbetegedéseknél is, melyek baleset után léptek fel. Különben egészséges munkásoknál, kik a baleset idejéig betegek nem voltak, bizonyos idővel egy elszenvedett baleset után a tuberkulózis kifejezett jelei mutatkoztak. A sérülés a szunnyadó betegséget kiváltotta és súlyosabb lefolyásúvá tette. Munkaadó kártérítési kötelezettsége balesetnél. A német Reichsgericht jóváhagyta a paderborni törvényszék ítéletét, mellyel kártérítésre kötelezte egy gépgyár tulajdonosát a Berufsgenossenschafttal szemben, egy baleseti sérült részére megállapított járadék erejéig. A törvényszék megállapította, hogy az esztergapadon, melyen az illetőt a sérülés érte, a Berufsgenossenschaft által kibocsátott szabályzatban elrendelt védőkészülék nem volt alkalmazva. Nem fogadta el a törvényszék a gyárosnak azt a védekezését, hogy ő a művezető rendelkezéseiben megbízott, hanem kimondotta, hogy a gyártulajdonos kötelessége a munkások biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni és súlyos gondatlanság, ha azt elmulasztja. A védőkészülék nem volt ugyan szükséges, ha a gép rendes járatban működött, de megállapíttatott, hogy hetenkint legalább egyszer a gép úgy volt beállítva, hogy védőkészülék nélkül a mellette való munkálkodás veszélyes volt. A gyártulajdonosnak ezt tudni kellett s minthogy a szabályzatban megállapított védőkészüléket még sem alkalmazta, kötelességet mulasztott, amit nem ment az sem, hogy az iparfelügyelő az üzemben nem talált kifogásolni valót, (A Reichsgericht 1913. Okt. 6. VI. 230/913. sz. ítélete.) Az aggkori-biztosítás Hollandiában. A kormányváltozás megakasztotta Hollandiában a szociális biztosítás törvényes rendezését. Addig is, míg a törvényhozás részletesen kidolgozza a biztosítás rendszerét, a szocialisták javaslatára elhatározta az aggkori-biztosítás életbeléptetését. Az erre vonatkozó törvényes rendelkezés szerint minden 70. életévét betöltött egyénnek igénye van heti 4 K. állami támogatásra, ha igazolja, hogy 10 éven belül 156 hétig mint munkás dolgozott; miután a törvény nem határozza meg szabatosan, hogy milyen munkát kell igazolni, a végrehajtás körül nagy bonyodalmak várhatók. Rendkívül nagy számban jelentettek be ugyanis igényt olyanok, kik rendszeres kereseti foglalkozást nem folytattak, de a törvény hiányos meghatározása következtében mégis számot tartanak az állami segítségre.