Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - A magánalkalmazottak biztosítása Németországban

328 Munkásügyi Szemle tékeny vagyon fölhalmozódását eredményezi. Az ezen vagyon elhelyezésére vonatkozó rendelkezések a biztonság megóvása és a kifizethetőség tekin­tetbevétele mellett lehetőleg magas kamatoztatásra törekszenek. (219. s köv. §§.) A magánalkalmazott-biztosítás szolgáltatásait posta útján fizetik ki, s ezért a magánalkalmazott-biztosítás teherviselője a postának megtérítést nyújt (313. s köv. §§.). A magánalkalmazott-biztosításban, hasonlóképen, mint a munkás­biztosításban, megtörténhetik, hogy a nyugdíj és a járadék szünetel. A nyugdíj és a járadék szünetel, amíg a jogosult egy hónapnál tovább tartó szabadságvesztésbüntetést tölt ki, vagy a járadékválasztmány hozzájárulása nélkül rendszerint külföldön tartózkodik. A nyugdíj szünetel továbbá 1. a birodalmi munkásbiztosítás járadéka, 2. hasznothajtó foglalkozásból eredő fizetés, bér, vagy egyéb jövedelem mellett, amennyiben az összes jövedelmek, vagy a nyugdíj és az 1. és 2. alatt említett illetmények egyike együttesen meghaladják azt az évi munkakeresményt, amely a 60 legmaga­sabb havi járulék átlagának megfelel. A hátramaradottak járadéka a biro­dalmi munkásbiztosítás járadékai mellett szünetel, amennyiben a kettő együttvéve az imént említett tételben körülirt összegnek 6/10 részét meg­haladja (73. s köv. §§.). A magánalkalmazott-biztosítás megvalósítását a»Birodalmi biztosító­intézet alkalmazottak részére* (Reichsversicherungsanstalt für Angestellte) nevű biztosítási teherviselőre bízták, amelynek székhelye Nagy-Berlin. A birodalmi biztosító-intézetet, amely közhatóság, az igazgatóság (Direk­tórium) igazgatja és képviseli, amelyhez ezidőszerint 5 hivatalnok-tag (beamtete Mitglieder) tartozik és amelyhez ezenkívül mindig a biztosítottak­nak és azok munkaadóinak 2-2 képviselője kell, hogy tartozzék; a hatá­rozathozatalnál a hivatalnok-tagoknak többségben kell lenniök. A képviselő­ket (nem hivatalnok tagokat) az igazgató-tanács (Verwaltungsrat) választja, amely az igazgatóság elnökéből, mint elölülőből és a biztosítottaknak és azok munkaadóinak legalább 12—12 képviselőjéből áll. Az igazgatótanács­nak feladata különösen az, hogy az igazgatóságot fontos határozatok elő­készítésében véleményezőleg támogassa, feladata továbbá a költségvetés megállapítása és a zárószámadásnak és a mérlegnek az átvétele. A biro­dalmi biztosító-intézet alantasabb szervei a járadék-választmányok (Renten­ausschuss) és a bizalmiférfiak. A járadék-választmányoknak, amelyek álta­lánosságban a munkásbiztosítás biztosító hivatalainak felelnek meg, külö­nösen az a feladatuk, hogy a magánalkalmazottak biztosításának ügyeiben felvilágosítást adjanak, gyógyeljárásra vonatkozó indítványokat vegyenek át és a tényállást ezekben az esetekben tisztázzák. Továbbá, a járadék­választmányok az elsőfokú pártatlan hatóság a magánalkalmazott-biztosítás szolgáltatásainak megállapítása, valamint a járulékok felett való vitás ügyek eldöntése tekintetében. A járadék-választmányok tagjai: egy hivatalnok előljáró, aki a járadék-választmányok ügyeit szabályozza, vezeti és azokra felügyel, legalább egy helyettes előljáró és legalább 10 - 10 biztosítási kép­viselő, akiket a biztosítottaknak és azok munkaadóinak csoportjából válasz­tanak. A bizalmiférfiak (Vertrauensmánner), akiknek száma az alsófokú közigazgatási hatóság kerületében rendszerint legalább 6, a járadék-választ­mányoknak helyi és felvilágosítást adó személyei, akiknek főtevékenysége a gyógyeljárás és a pénzügyi igazgatás területére terjed ki. A bizalmi­férfiakat felerészben a valamely alsóbbfokú közigazgatási hatóság kerületé­ben lakó biztosítottak és azok munkaadói közül egymástól elkülönített választási eljárással a viszonylagos választási eljárás alapelvei alapján választják. A bizalmiférfiak maguk pedig választják az igazgatótanács tag­jait, a járadék-választmányoknak, a választott bíróságoknak és a felső választott bíróságnak az ülnökeit (Beisitzer); ezek a választások is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom