Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - A magánalkalmazottak biztosítása Németországban

Munkásügyi Szemle 329 viszonylagos választás alapelvei alapján történnek. A birodalmi biztosítóintézet felett a birodalmi kancellár gyakorolja a főfelügyeletet (96. s köv. §§.). Igen korlátolt terjedelemben engedélyezte a törvény a már korábban megvolt azon pénztárakat és a magánalkalmazottak részére fennállott egyéb azon intézményeket, mint kiegészítő pénztárakat, (Ersatskassen), amelyek teljesen a birodalmi biztosítási intézetnek helyébe lépnek oly módon, hogy az ezekben való tagság a birodalmi biztosító intézetnél való biztosítás alól mentesít. A magánalkalmazottak részére létesített pénztárak és egyéb intézmények bizonyos előfeltételek mellett, mint úgynevezett pótló pénztárak (Zuschusskassen) a birodalmi biztosító intézet mellett megállhatnak ; ezek azután a törvényes járulékokat tagjaikért a birodalmi biztosító intézetnek megfizetik és a tagokra eső szolgáltatásokat a pénztári szolgáltatásokba beleszámítják. (365. s köv. §§.) Eljárás. A magánalkalmazott-biztosításban kétféle eljárást különböztetünk meg: a magállapító és a határozati eljárást. Az előbbi eljárásban az igények elismeréséről és elutasításáról, valamint a szolgáltatások megvonásáról, beszüntetéséről és csökkentéséről döntenek. A többi határozathozatal, tehát a járulékok felett való vitás ügyek, a pénzbüntetések és hasonló ügyek megállapítása tekintetében való döntések a határozati eljárás során történnek. A magánalkalmazott-biztosítás megállapító- és határozati eljárását a munkásbiztosítás megállapító és határozati eljárásának mintájára alkották meg. Különösen a tényállást tisztázzák a magánalkalmazott biztosításban is hivatalból. A jogvitát a fél személyesen, vagy meghatalmazott útján viheti. A szolgáltatások megállapítása nem úgy történik, mint a rokkantbiztosításban, a biztosítás teherviselője által, tehát maga a birodalmi biztosító intézet által, hanem a birodalmi biztosító intézet utasításaitól bizonyos tekintetben független járadék-választmány által és pedig a jogosultnak indítványára. Fontosabb esetekben a járadék-választmány elöljárója a biztosítottak és a munkaadók közül való egy-egy biztosítási képviselőnek bevonásával dönt, kevésbbé fontos, vagy egyszerű esetekben egymaga dönt az előljáró. Ha ülnököket vonnak be, akkor szóbelinek kell lennie a tárgyalásnak. A szóbeli tárgyalás elvileg nyilvános; miután a birák az ügyet titkosan megtárgyalták és titkosan szavaztak, nyilvánosan kell kihirdetni az ítéletet. (240., 251. és 255. §§.) A járadék-választmánynak, vagy a választmány elnökének a megállapító eljárás során hozott határozata ellen a választott bírósághoz (Schiedsgericht) lehet felebbezni. Ez és a felső választott bíróság a jogszolgáltató hatóságok; az igazgatás feladatai általánosságban nem tartoznak reájuk. A választott bíróságok egy elnökből és a biztosítottaknak és azok munkaadóinak csoportjából választott legalább 6—6 ülnökből állanak; a határozathozatal elvileg nyilvános szóbeli eljárás után történik, amelybe az elnökön, vagy annak helyettesén kivül a munkaadók és a biztosítottak 2—2 képviselője vonandó be. Ha a választott bíróság valamely oly esetben, amelyben végérvényesen határoz, a felső választott bíróságnak hivatalosan közzétett elvi jelentőségű döntésétől el akar térni, akkor a választott bíróság nem maga hoz határozatot, hanem az ügyet a saját jogi felfogásának indokolásával a felső választott bíróságnak kell átadnia. (270. s köv. §§.) Fontosabb ügyekben a választott bíróság ítéletei ellen a Berlinben székelő felső választott bírósághoz (Oberschiedsgericht) felülvizsgálat végett (Revision) lehet fordulni. A felülvizsgálati kérelem, mint a munkásbiztosításban, csak arra támaszkodhatik, hogy a megtámadott ítélet a fennálló jognak nem alkalmazásán, vagy helytelen alkalmazásán, vagy az ügyiratok világos tartalma ellen elkövetett tévedésen alapszik, vagy hogy az eljárás lényeges hiányokban szenved. A felső választott bíróság egy hivatalnok-elnökből, annak helyetteséből, a birodalmi biztosító intézet állandó tagjaiból és bírósági ülnökökből, valamint a biztosítottak és azok munkaadóinak csoportjából