Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Gróf Tisza István a munkásbiztosításról

75 akarja ráruházni a betegsegélyezés keresztülvitelét. De Magyarországon igen nagy számmal vannak oly munkaadók is, és ezek közé lehet számítani a legtekintélyesebb gyári és ipari vállalatok képviselőit, akik a munkásbiztosításnak a munkásság érdekében való helyes és becsületes keresztülvitelét a magyar ipar érdekének tartják, akik tehát aggodalommal fogadnának oly reformot, amely a munkásokat elütné a munkásbiztosítással járó előnyöktől. Egyetlen vigasztaló momentum az, hogy Magyarország ipari és munkásviszonyai megkövetelik, hogy a szociálpolitika terén az ország együtt haladjon a külföldi államokkal. Visszafejlődés ezen a téren alig bhetséges és ha mégis megkísérelnék, az ország közgazdaságának óriási megkárosítását okoznák. Ezt pedig a miniszterelnök sem akarhatja. I:"""""s SZEMLE. MUNKÁSDIZTOSÍTÁS. Az Országos Pénztári választások megsemmisítéséről a napilapok kimerítő tudósítást közöltek és tudatták, hogy az Állami Hivatal a 17.911/1913. számú rendeletével a közgyűlésnek december hó 19. napján tartott ülésében megejtett választásokat az 1907. évi XIX. t.-c. 175. §-ának első bekezdése alapján megsemmisítette, a közgyűlésnek 1914. évi február hó 1-jére való összehívását elrendelte és a pénztárnak az igazgatósági hatáskör keretén belül való ideiglenes vezetésével az új igazgatóság megválasztásáig dr. Diószeghy József miniszteri osztálytanácsost megbízta, állandó helyetteséül pedig Harkányi József miniszteri titkár-birót a pénztárhoz kirendelte. A Munkásbiztosítási Közlöny ez évi második számában egész terjedelmében közzétett hivatali rendelet elmondja a közgyűlésen történteket (1. a Munkásügyi Szemle IV. évfolyam 24. szám, 971. oldal.) A rendelet szerint az a körülmény, hogy az 1913. évi közgyűlés a napirend 11. pontjában kitűzött választást a tárgysorozattól eltérően az első nap délutánján az 1. pont felett szabályszerűen megindult vita félbeszakításával meglepetésszerűen tűzte napirendre és tartotta meg, jogfosztás a választói jog gyakorlása tekintetében azokkal szemben, akik a közgyűlésen az első napon bármi okból nem vehettek részt, vagy nem akartak részt venni, illetőleg a közgyűlésen csak választói jogaikat kívánták gyakorolni és jogfosztás azokkal szemben, akiket a választásoknak meglepetésszerű napirendre tűzése előkészületlenül ért. Minthogy a szavazásban a szavazásra jogosított munkaadók, közgyűlési kiküldöttek többségének akarata nem nyilvánult meg, a választást meg kellett semmisíteni. Törvényellenes és érvénytelen lévén a választás, a megválasztott igazgatóságot s felügyelőbizottságot a törvény 173. §-a alapján fel kellett oszlatni. Minthogy a pénztár régi igazgatóságának megbízása és működése az új igazgatóságnak megalakulásával megszűnt, az új igazgatóság pedig a hivatal határozatával feloszlattatok, az ügyvezetés ideiglenes ellátásáról a Hivatalnak kellett gondoskodnia. Hangsúlyozza a Hivatal, hogy a pénztárnak az ügyvezetéstől visszalépett régi s a feloszlatott új igazgatóság hatáskörében megbízottai útján való vezetését csak a folyó ügyek ellátására és az új közgyűlés előkészítésére szorítkozó, az 1914. évi február hó 1-jére összehívandó közgyűlésen megválasztandó új igazgatóság szabályszerű megalakulásáig terjedő ideiglenes feladatának tekinti. Az összehívandó közgyűlés megtartásával járó költségek a pénztárt terhelik, miután a megsemmisített választásnál követett eljárásban a Hivatal a szándékos szabálysértést nem látja oly mértékben fennforogni, hogy ezen az alapon az okozott költségek erejéig a személyi felelősség megállapítható lenne. A gyáriparosok a munkásbiztosítási ügy reformjáról. Dr. Grátz Gusztáv orsz. képviselő, a M. Gy. 0. Sz. igazgatója, a Magyar Gyáripar III. évfolyamának 24. számában cikket írt, amelyben az Országos Pénztár igazgatóságának december hó 19-én tartott újjászervezésével kapcsolatban megindult választási mozgalomról szól. Ezt a cikket bővebben ismertetjük, mert azt hisszük, hogy a