Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Megjegyzések az ipari bírósági javaslathoz

Munkásügyi Szemle 277 és amely a laikusok bíráskodásából fakadható hátrányokat tetemesen csök­kenti az által, hogy az ülnökökből alakított iparbíróságot legalább kötele­zően hivalásos jogászbíró vezetése alá helyezi. A jogászi és nem jogászi elemnek ezen tartós együttműködése és a különböző felfogásoknak szük­ségszerű állandó összeegyeztetése ugyanis már inkább kecsegtet azzal a reménynyel, hogy az iparbíróságok Ítélkezése az egyoldalú túlzásoktól menten, de az ipari sajátlagos érdekeket azért védve — a jogszolgáltatás egyéb ágaival a szükséges harmóniát megtartja és az ily alakulástól még az sem riad oly mereven vissza, aki egyébként a hivatásos bíráskodást a jogszolgáltatás más formái fölé helyezi.2) Hogy azoban a bíráskodás nevelő hatása minél jobban biztosíttassék és a kitűzött feladatra igazán alkalmas ülnöki kar fejlődhessék, — kívánatosnak tartanok az ülnöki szolgálati idő­nek a lehetőségig való kitolását és így még a javaslat 16. §-ában felállított négy évet sem tekintjük kielégítőnek, hanem azt 5—6 éves időszakkal óhaj­tanok felcserélni. Csak helyeselhető, hogy a javaslat az iparbíróságok tárgyi hatásköré­nek megállapításánál tartózkodott az iparbírósági útra terelni kivánt egyes igénynemek taxativ felsorolásától, amire pedig több tekintélyes külföldi törvény példája is csábíthatta2) és inkább úgy oldotta meg a kérdést — amint azt a legtöbb svájci hasonló törvény is teszi,3) — hogy t. i. a szolgálati szerződésből felmerülő összes jogvitákat a hatálya alá eső foglalkozásoknál általában az iparbíráskodás körébe vonja, a gyakorlat számára hagyván fenn, hogy minden egyes esetben elbírálja, vájjon a fel­merülő igény a szolgálati szerződéssel összefüggésbe hozható-e, avagy sem. A gyakorlat mindenesetre rugalmasabb, mint a törvény szilárd keretei és a változó viszonyok és szokás később a szolgálati szerződésnek olyan tartalmat adhatnak és ahhoz olyan következményeket fűzhetnek, amelyhez a gyakorlat még mindig alkalmazkodhatik ugyan, de amelyek a ma meg­ejtendő taxativ felsorolásból ismeretlenségüknél fogva bizonyára kimaradná­nak és így számos igény, amely pedig a szolgálati viszonytól elválaszthatlan és ennek megfelelő megítélést követel, a felsorolásban való említetlensége miatt az ipari bíráskodásból egészen kiesnék. A személyi hatáskör megállapításánál a javaslat szintén sikeresen oldotta meg feladatát annyiban, hogy a külföldi törvényeket előrelátásban meghaladva, már eleve az iparbíróság elé utalja azokat is, akik, mint keze­sek, stb. a szolgálati szerződésben álló felek valamelyikével egyetemleges kötelezettségben vannak, vagy akik a szolgálati viszonyban közvetlenül nem részesek ugyan, de akár engedmény, akár öröklés útján a szolgálati szerződésből eredt követelést valamelyik féltől megszerzették és így annak parciális jogutódává váltak; ez az intézkedés a priori lehetetlenné fogja tenni azt, hogy az ily ipari követelések pusztán hatásköri kijátszások kedvéért színleg átruháztassanak, avagy hogy ily alapokon hosszas hatás­köri viták folyjanak, míg ezen elhatárolás nélkül, amint ez a németeknél is történt,4) a bírói döntések egész sorozata volna szükséges, hogy tisztult felfogást és álláspontot teremtsen. Félreértésekre és zavarokra adhat azonban okot a gyakorlatban a javaslat abban a vonatkozásban, hogy midőn az iparbíróság joghatósága alá tartozó üzemeket messzemenő szabadelvűséggel állapítja meg és ilyenekül az ipartörvény alá nem eső, de ipar-, illetve vállalkozásszerűleg űzött összes kereseti foglalkozásokat, közöttük különösen a műszaki irodá­kat, színházakat, gyógyszertárakat és gyógyintézeteket stb. is általánosság­') Lásd így R. v. Ihering is id. munkája I. kötetének 326—327. lapján. sj Lásd az id. osztrák t. 4. és id. német t. 4. és az id. olasz t. 9. §-ait. 3) Lásd Genf, St.-Gallen és Zürich kantonok id. törvényeinek és Bern-kanton 1894. febr. 4-iki t.-nek 1. §-át. 4) Lásd erre nézve dr. Georg Baum »Handbuch íür Gewerbe- und Kaufmannsgerichte« című munkája 1912. évi kiadásának 1., 3., 5., 6. és 7. lapjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom