Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 8. szám - Megjegyzések az ipari bírósági javaslathoz
Munkásügyi Szemle 277 és amely a laikusok bíráskodásából fakadható hátrányokat tetemesen csökkenti az által, hogy az ülnökökből alakított iparbíróságot legalább kötelezően hivalásos jogászbíró vezetése alá helyezi. A jogászi és nem jogászi elemnek ezen tartós együttműködése és a különböző felfogásoknak szükségszerű állandó összeegyeztetése ugyanis már inkább kecsegtet azzal a reménynyel, hogy az iparbíróságok Ítélkezése az egyoldalú túlzásoktól menten, de az ipari sajátlagos érdekeket azért védve — a jogszolgáltatás egyéb ágaival a szükséges harmóniát megtartja és az ily alakulástól még az sem riad oly mereven vissza, aki egyébként a hivatásos bíráskodást a jogszolgáltatás más formái fölé helyezi.2) Hogy azoban a bíráskodás nevelő hatása minél jobban biztosíttassék és a kitűzött feladatra igazán alkalmas ülnöki kar fejlődhessék, — kívánatosnak tartanok az ülnöki szolgálati időnek a lehetőségig való kitolását és így még a javaslat 16. §-ában felállított négy évet sem tekintjük kielégítőnek, hanem azt 5—6 éves időszakkal óhajtanok felcserélni. Csak helyeselhető, hogy a javaslat az iparbíróságok tárgyi hatáskörének megállapításánál tartózkodott az iparbírósági útra terelni kivánt egyes igénynemek taxativ felsorolásától, amire pedig több tekintélyes külföldi törvény példája is csábíthatta2) és inkább úgy oldotta meg a kérdést — amint azt a legtöbb svájci hasonló törvény is teszi,3) — hogy t. i. a szolgálati szerződésből felmerülő összes jogvitákat a hatálya alá eső foglalkozásoknál általában az iparbíráskodás körébe vonja, a gyakorlat számára hagyván fenn, hogy minden egyes esetben elbírálja, vájjon a felmerülő igény a szolgálati szerződéssel összefüggésbe hozható-e, avagy sem. A gyakorlat mindenesetre rugalmasabb, mint a törvény szilárd keretei és a változó viszonyok és szokás később a szolgálati szerződésnek olyan tartalmat adhatnak és ahhoz olyan következményeket fűzhetnek, amelyhez a gyakorlat még mindig alkalmazkodhatik ugyan, de amelyek a ma megejtendő taxativ felsorolásból ismeretlenségüknél fogva bizonyára kimaradnának és így számos igény, amely pedig a szolgálati viszonytól elválaszthatlan és ennek megfelelő megítélést követel, a felsorolásban való említetlensége miatt az ipari bíráskodásból egészen kiesnék. A személyi hatáskör megállapításánál a javaslat szintén sikeresen oldotta meg feladatát annyiban, hogy a külföldi törvényeket előrelátásban meghaladva, már eleve az iparbíróság elé utalja azokat is, akik, mint kezesek, stb. a szolgálati szerződésben álló felek valamelyikével egyetemleges kötelezettségben vannak, vagy akik a szolgálati viszonyban közvetlenül nem részesek ugyan, de akár engedmény, akár öröklés útján a szolgálati szerződésből eredt követelést valamelyik féltől megszerzették és így annak parciális jogutódává váltak; ez az intézkedés a priori lehetetlenné fogja tenni azt, hogy az ily ipari követelések pusztán hatásköri kijátszások kedvéért színleg átruháztassanak, avagy hogy ily alapokon hosszas hatásköri viták folyjanak, míg ezen elhatárolás nélkül, amint ez a németeknél is történt,4) a bírói döntések egész sorozata volna szükséges, hogy tisztult felfogást és álláspontot teremtsen. Félreértésekre és zavarokra adhat azonban okot a gyakorlatban a javaslat abban a vonatkozásban, hogy midőn az iparbíróság joghatósága alá tartozó üzemeket messzemenő szabadelvűséggel állapítja meg és ilyenekül az ipartörvény alá nem eső, de ipar-, illetve vállalkozásszerűleg űzött összes kereseti foglalkozásokat, közöttük különösen a műszaki irodákat, színházakat, gyógyszertárakat és gyógyintézeteket stb. is általánosság') Lásd így R. v. Ihering is id. munkája I. kötetének 326—327. lapján. sj Lásd az id. osztrák t. 4. és id. német t. 4. és az id. olasz t. 9. §-ait. 3) Lásd Genf, St.-Gallen és Zürich kantonok id. törvényeinek és Bern-kanton 1894. febr. 4-iki t.-nek 1. §-át. 4) Lásd erre nézve dr. Georg Baum »Handbuch íür Gewerbe- und Kaufmannsgerichte« című munkája 1912. évi kiadásának 1., 3., 5., 6. és 7. lapjait.