Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - Szegény ember hitele. Befejező közlemény

Munkásügyi Szemle 69 6 K-ás kölcsön hoz neki 6 fillért, de a 10 filléres illeték miatt ráfizet 4 fillért; 7 K-ás kölcsön hoz neki 7 fillért, de a 10 filléres illeték miatt ráfizet 3 fillért; 8 K-ás kölcsön hoz neki 8 fillért, de a 10 filléres illeték miatt ráfizet 2 fillért; 9 K-ás kölcsön hoz neki 9 fillért, de a 10 filléres illeték miatt ráfizet 1 fillért. A 10 K-ás kölcsönöknél készpénzben nem veszít ugyan a zálogháztulajdonos, csak a munkája, kezelési költsége, tőkéjének kamatja, személyzetének fizetése, irodai dologi kiadásai, boltbére, őrzési s biztosítási költségei nem találnak megtérülésre a 10 K-ás zálogkölcsönök utáni zálogdíjban sem, ha a zálogtárgy nem marad legalább 2—3 hónapnál hosszabb ideig az őrizetében. Ugyancsak alig térülnek meg üzleti költségei és effektív kiadásai a 10—20 K-ig terjedő kölcsönök után szedhető kölcsöndíjakban sem, mert a 12 K-ás kölcsönök 2%-os, a 15 K-ások 4'Vu-pt és csak a 20 K-ás kölcsönök hoznak neki bruttó 6u/o-os jövedelmet. Üzleti forgalmuk túlnyomó részénél tehát kisebb haszonnal kell beérniök, mint amennyit a részvényekbe fektetett tőke minden munka, zaklatás, kockázat és társadalmi lenézetés nélkül is biztosít. A zálogházakon kívül alkalma nyílik a szegény embernek kölcsönszerzésre a beraktározási vállalatoknál is. Ez utóbbiak azóta tettek szert nagyobb jelentőségre, amióta a végrehajtási novella a szegény embert árúhitelétől fosztotta meg. Amíg bútorzata le volt foglalható árútartozásai fejében, addig hiteleztek neki az üzletemberek, amióta — állítólag a szegény ember érdekében — az lefoglalhatatlan, készpénzen kénytelen árúkat vásárolni, készpénzhez pedig csak bútorzatának elzálogosítása s így ettől való megfosztatása révén juthat. Hogy milyen feltételek mellett jut így kölcsönhöz, arról szólnak a következő fejtegetések: A beraktározási vállalatok ellen néhány év óta mind sűrűbben hangzanak fel panaszok. A beraktározási vállalatok ugyanis kölcsönöket is nyújtanak és a törvényes kamaton felül a legkülönbözőbb jogcímeken számítanak fel mindenfajta költségeket (aminők a beraktározási, kezelési, bizományi, gondozási, kirakodási, szállítási, eladási, közvetítési, tisztítási, megőrzési, betörésre szóló s tűzbiztosítási díjak stb.1). Ez a fajta kölcsönnyújtás alapjában véve nem más, mint engedély nélkül űzött kézizálogügvlet, amikor azonban prekárius helyzetben lévő munkások, de kisebb kereskedők és iparosok szorult helyzetének kiaknázására is irányul, tulajdonképpen legtöbbször csakis uzsora-ügyletnek minősíthető. Ezt a zálogüzletet szállítmányozási, de legtöbbnyire raktározási és bizományi ügylet formájával leplezik, amennyiben az elzálogosító féllel oly értelmű szerződési blankettát töltetnek ki, amelyben a fél elismeri, hogy a beraktározott ingókat bizományi eladás céljából adta át. A leszámolásnál a fél terhére felszámított fent felsorolt című költségek fejében a kölcsönösszeget sokszor 2—300%-nyi és még ennél is magasabb kölcsöndíj terheli. •) Fölöslegesnek tartjuk e helyen bővebben ismertetni azokat a szabályellenességeket s visszaéléseket, amelyeket a szegény embereket kiuzsorázó e hitelforrások elkövetnek. Utalunk e részben dr Csupor József fővárosi tanácsjegyzőnek egy cikkére, amely a Városi Szemlében (V. évf., 107 old.) jelent meg s jellemző adatokat tartalmaz a beraktározási vállalatok üzelmeiről. Utalhatunk továbbá Beniczky Ödön orsz. képviselőnek a képviselőházban 1909. évi február hó 27-én előterjesztett interpellációjára (Az 1906. évi május hó 19-ére kihirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló XXIV. kötet 309—319. oldal), amely az adatok egész tömegét vonultatta fel e vállalatok uzsoraszerű üzelmeiről. Végre rámutathatunk a Magyar Estilap. s a -Polgár* című napilapok 1909. évi január, február és március havi számaira, amelyek hosszú sorozatban ismertették ez üzelmek legkirívóbb fajtáit. Ezek után (különös tekintettel a lapok törvényszéki rovataiban azóta is folyton visszatérő esetekre) fölöslegesnek vélem ujabb esetekkel szaporítani az e fajtájú üzelmek egyenkinti felsorolását.