Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

Munkásügyi Szemle 821 kornokok és tanoncok — ha fizetés nélkül is — alkalmazva vannak és munkaadójuk által a pénztárba tagúi bejelentetnek. A biztosításra kötelezett tagok négy fizetési osztályba soroztatnak. Az I. osztályban havonként 75 fillér, a II. osztályban 2 K 25 fillér, a Ill-ik osztályban 3 K 75 fillér, a IV. osztályban 5 K 25 fillér a fizetendő járulék. A biztosított tagok 26 héten át részesülnek ingyen orvosi kezelésben és táppénzben. A pénztár igazgatósága 36 rendes és 18 póttagból áll. Ezek közül 18 rendes és 9 póttagot a Dudapesti Kereskedelmi Testület küld ki saját, azon tagjai sorából, akik a pénztárnak is munkáltató kötelezett tagjai és közgyűlési kiküldöttek. 18 rendes és 9 póttagot pedig a közgyűlés biztosított tagjai választanak a saját kebelükből. A pénztár elnöke és egy alelnök a munkáltató, két alelnök pedig az alkalmazott igazgatósági tagok közül választandó. A kórházi alapvagyonra vonatkozólag az alapszabályok a következő rendelkezéseket tartalmazza: A kórházi alapvagyon összes növedékeivel a Dudapesti Kereskedelmi Detegápoló Egyletnek a vagyona, amely egylet az 1891. évi XIV. t.-c. határozmányai keretében az említett törvény 89. §-a alapján elismert betegsegélyző pénztárrá alakulván át, ezt a vagyont, mint a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1891. évi december hó 21-én 78.117/XV. sz. a. keltrendelete 4. pontja szerinti, különleges, a pénztár egyéb vagyonától külön kezelendő használati kórházi alapvagyont a pénztár betegsegélyezési céljaira használatba vette és annak használatában van. A kórházi alapvagyon az 1907: XIX. t.-c. alapján, illetve ezen alapszabályok értelmében alakult pénztárnak is a használatában marad mindaddig, amíg az a kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyezését ellátja. Ha a pénztár akár a maga elhatározásából feloszlik, akár a hatóság által feloszlattatnék, a kórházi alapvagyon haladék nélkül átadandó a Dudapesti Kereskedelmi Testületnek avégből, hogy azt a kereskedelmi alkalmazottak céljait szolgáló olyan jóléti intézménynek létesítésére, vagy fentartására fordítsa, amelyet a testület közgyűlése ki fog jelölni. A Kereskedelmi Testületnek erre a közgyűlésére meghívandó hat kereskedelmi alkalmazott is, akiket a kereskedelmi miniszter az országos jellegű kereskedelmi alkalmazott érdekképviseletek tagjainak sorából erre a célra kijelöl. A meghívóit hat kereskedelmi alkalmazottnak a közgyűlésen tanácskozási joga van, de szavazati jogot nem gyakorolhatnak. A kórházi alapvagyon mindenkor sértetlenül fenntartandó és attól a rendeltetéstől, hogy kizárólag a kereskedelmi alkalmazottak jóléti intézményeinek szolgáljon, soha semmi szín alatt el nem vonható. Ha a kezelés és a vagyon hovafordítása ellen a Kereskedelmi Testület által netán emelt kifogást sem a pénztár igazgatósága, sem pedig a legközelebbi közgyűlés nem venné figyelembe, az ügy eldöntés végett az Állami Munkásbiztosítási Hivatal elé terjesztendő. A Dudapesti Kereskedelmi Testület ellenben az alapvagyonnal szemben igényeit csak a rendes bíróság útján érvényesítheti. Kártérítési követelés. A m. kir. Kúria 3.144/912. sz. ítéletében kimondotta, hogy sem a hatályban levő bányatörvény, sem az 1907. évi XIX. t.-c. rendelkezései nem zárják el a bányaüzemben alkalmazott munkás feleségét attól, hogy a bányaüzem tulajdonosaitól kártérítést követelhessen, ha férje halálát a bányaüzem tulajdonosának terhére eső vétkes mulasztás okozta, mert ha a bányatulajdonos a bányatörvény rendeleteinek megfelelő társpénztárt föl is állít, ez által nem hárítja a társpénztárra azoknak a károknak viselését, amelyek az ő vétkes gondatlansága által okoztatnak. Kimondotta az ítélet azt is, hogy a bányatársládák tagjaira az 1907: XIX. t.-c. nem alkalmazható. Kárigény jogossága. A m. kir. Kúria 5.702/912. sz. ítélete szerint az a körülmény, hogy a munkaadó az 1907: XIX. t.-c. rendelkezése szerint biztosítási kötelezettség alá eső valamely alkalmazottját a biztosításra be nem jelenti, az alkalmazott, vagy ennek utódai részére a munkaadó irányában kárigényt egyáltalán nem létesít. Az Országos Pénztár közgyűlése. Az Országos Pénztár az 1912-ik évi közgyűlését december 19., 20. esetleg 21-én tartja meg. A közgyűlés napirendjét az igazgatóság még ezideig nem állította össze. Per az államkincstár ellen. Az Országos Pénztar igazgatóságának egyik tagja indítványozta, hogy az Országos Pénztárnak az állam által viselendő igazgatási költségeire vonatkozólag necsak a jogfenntartást mondja ki az igazgató-