Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

822 Munkásügyi Szemle ság, hanem e költségek erejéig, amelyek összege az intézmény megalakulása óta összesen körülbelül 1,300.000 koronára rúg, perrel lépjen fel az állam ellen. Az indítványt az igazgatóság azzal adta ki az elnökségnek, hogy javaslatát a legközelebb tartandó ülés elé terjeszsze. A nagykikindai kerületi pénztár autonómiáját az Állami Munkásbiztosítási Hivatal felfüggesztette és a pénztár vezetését Majníszki Lukács polgármesterre bízta. Az autonómia felfüggesztésére az adott okot, hogy a munkaadó igazgatósági tagok mandátumukról lemondottak. A lemondást a munkaadó igazgatósági tagok azzal indokolták, hogy nem vesznek részt a pénztár vezetésében, mert a munkás érdekeltség ragaszkodik ahhoz az elhatározáshoz, hogy azjgazgató állása mondassék fel. A két érdekeltség között a béke megteremtése az Állami Hivatal kiküldöttének, dr. Pap Géza min. osztálytanácsosnak nem sikerült, miért is a hivatal kiküldötte a pénztár autonómiáját felfüggesztette. Az ipari és baleseti betegségekről »az orvosi továbbképzés központi bizottsága* a folyó évben is tanfolyamot rendez. A megnyitó előadást Szterényi József v. b. 1.1. nyug. államtitkár folyó évi október 20-án a Társadalmi Múzeum termében tartotta meg »A munkásbiztosítás törvényes rendezése Magyarországon* címmel, amely előadást lapunk legközelebbi számában közöljük. A tanfolyam további programmja következő: Dr. Friedrich Vilmos, egyetemi m. tanár, főorvos: Munkaképesség, keresetképesség megállapítása, munkaképtelenség, keresetképtelenség, ezeknek, valamint betegség színlelésének megállapítása. Baleseti vélemények szerkesztése. Baleset és tüdőgümőkór közötti összefüggés. Dr. Hahn Dezső, főorvos: Az ipari betegségek. Az orvos szerepe a munkásvédelemben. Dr. Lévai József, főorvos: A baleseti sérültek munkaképességének megállapítása. A baleseti sérültek utókezelése. Dr. Sarbó Arthur, egyetemi rk. tanár: Balesetokozta idegbetegségek. Dr. Herzogh Ferenc, egyetemi m. tanár: Baleseti idegbetegségek. Dr. Scholz Kornél, egyetemi tanár: Baleseti sérültek látóképességének meghatározása és a látóképesség megromlásától eredő munkaképességcsökkenés megállapítása. Dr. Neubauer Adolf, főorvos: Baleset és a hallószerv megbetegedése közötti összefüggés. Dr. Győry Tibor, egyetemi m. tanár: A biztosított betegek vidékre, vagy szanatóriumba küldésének indikációi. Dr. Török Lajos, egyetemi tanár : Foglalkozás okozta bőrbetegségek. Az alszárfekélyek gyógyítása. Dr. Babó Samu: A Röntgen-vizsgálat szerepe a baleseti sérültek diagnosztikájában. Dr. Hahn Dezső, dr. Lévai József és dr. Neubauer Adolf, főorvosok: Beteg munkások a munkáskórházban. Október hó 20-án a megnyitó előadás befejeztével a Társadalmi Múzeum egészségügyi berendezéseit mutatták be az előadáson jelen voltaknak. Ipari mérgezések és betegségek kártalanítása. Megemlékeztünk már arról, hogy az Állami Munkásbiztosítási Hivatal megsemmisítette az Országos Pénztár közgyűlésének azt a határozatát, amelyben az ipari mérgezéseket és megbetegedéseket általában kártalanítandóknak mondotta ki. Az Országos Pénztár igazgatósága újólag foglalkozván a kérdéssel, az alábbi határozatot hozta : »Az Áll. Munkásbiztosítási Hivatal 14.308/911. számú leiratát, amelylyel a 35.420. 1911. számú határozatot és az ennek alapját képező 1910. évi 12. számú közgyűlési határozatot, melylyel az ipari megbetegedések általában kártalanítandóknak mondattak ki, az 1907. évi XIX. törvénycikk 175. §-a alapján megsemmisíti, tudomásul veszi, fenntartván, hogy ezen leirat mellékleteként közölt Állami Munkásbiztosítási Hivatali orvosi tanács szakvéleményében foglaltakra vonatkozó megjegyzéseit külön kifejthesse. Tudomásul veszi egyúttal, hogy az Áll. Munkásbiztosítási Hivatal ugyanezen leirata szerint az 1907. évi XIX. törvénycikk esetenként módot nyújt arra, hogy az ipari megbetegedések bizonyos esetekben, — amidőn az azt okozó mérgezés, fertőzés, vagy elváltozás a munka közben való rövid iaeig tartó behatás következménye, — mint üzemi balesetek kártalaníttassanak« és hogy »a kártalanítás megadása, illetve odaítélése azonban ilyenkor