Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

Munkásügyi Szemle 817 csak 888 gyógyintézetet számlált és eme nagyarányú szaporodás elsősorban a szociálpolitikai törvényhozásnak köszönhető. A kórházi kezelésben való bizalom az országban évről-évre szemlátomást emelkedik és nincs év, amelyben új kórházak létesítéséről — kisebb városokban is — beszámolni nem lehetne. Az elmúlt 34 évben a kórházakban évente kezelt egyének száma 206.718ról 1,416.167-re emelkedett. 1911-ben 166.304 ágy állt rendelkezésre, ami 10.000 lakosra 41'6 ágynak felel meg. Az összes gyógyintézeteket véve tekintetbe egy ágyra átlagban 8'52 ápolt jutott. A betegek átlagos ápolási ideje 1911-ben 23-5 napot tett ki. (1910-ben 29"4 nap.) Ha az egyes betegségek arányszámát veszszük tekintetbe, akkor 1.000 ápoltra esik fertőző betegség 214'59 (1910-ben 220'60), emésztési betegségek 136-17 (123-21), sérülés 120-52 (119-97), bőrbajokra 104-89 (104-41), légzőszervek megbetegedései 72-74 (69-65), mozgási szervek megbetegedései 68-18 (56-49), ivarszervek megbetegedései 6T68 (6578), idegrendszer megbetegedései 53'31 (55-98), vérkeringési szervek megbetegedései 3401 (33'07), fejlődési betegségek 31'50 (34-14), szembajok 17 09 (18-39), fülbajok 1174 (1T87), egyéb megbetegedések 64-89 (73 18), meg nem határozott betegségek 11'69 (10-29). Az összes gyógyintézetekben 1911-ben 94.056 egyén halt el (51.511 férfi és 42.545 nő). Miután Poroszországban 1911-ben egyáltalában véve 696.854 egyén halt el, a kórházakban elhaltak arányszáma 13'4°/°Gyermekágyasok védelme Franciaországban. Franciaországban 1913. június 17-én gyermekágyasok védelmére új törvény lépett életbe. E törvény értelmében minden teherben lévő munkásasszony felmondás nélkül és a nélkül, hogy szerződésszegésért felelősségre volna vonható, a munkáját elhagyhatja és attól egészben véve 8 hétig — szülés előtt és után — távol maradhat. A munkaadó ennek alapján a szerződést fel nem bonthalja és ha megteszi, kártérítéssel tartozik. A munkásnő azonban köteles a munkaadójának távolmaradásának okát bejelenteni. Minden bérviszonyban álló nőnek lebetegedése esetére joga van napi betegpénzre, amely a szülés után csak 4 hétre, szülés előtt és után összesen véve 8 hétre szól. Az erre igényt tartó nőnek kötelessége orvosi bizonyitványnyal igazolni azt, hogy tovább dolgozni nem tud ; szükséges továbbá, hogy rendes hivatásos munkáját tényleg beszüntette légyen és köteles a segélyt saját és gyermekeinek hygienikus viszonyainak javítására fordítani. A segély nagyságát a törvény precise meghatározza. A segély egészben vagy részben naturaliákban is kiszolgáltatható. Ingyenes intézeti kezelésnél a segély felére redukálható, de csak abban az esetben, ha a gyermekágyasnak 13 éven alúli gyermeke nincsen. A segélyt sem másra átruházni, sem lefoglalni nem lehet. Ha a gyermekágyas a fentemlített követelményeknek meg nem felel, vagy hamis adatokat mondott be, akkor a segély beszüntetendő és az illető anyagilag felelősségre vonható. Városi gyógyszertárak Olaszországban. Az utolsó években a gyógyszerészügynek különös fejlődése észlelhető Olaszországban ; nevezetesen a kisebb olasz városok gyógyszertárakat alapítanak és üzemben is tartják. Az olasz törvény szerint a gyógyszerészipar szabad ipar és csak annyit tesz kötelezővé, hogy aki gyógyszertárt akar nyitni, vagy vezetni, 14 nappal előbb kell, hogy bejelentse szándékát a kormányzónak. Az olasz városi gyógyszertárak felállításának tulajdonképpeni oka az 1904. évi február hó 25-én kiadott törvény, amely a községeket arra kötelezte, hogy vagyontalan lakóinak köteles ingyen orvosi segítséget és orvosságokat adni. Az »Annuario Statistico delle Citta Italianae« szerint 1908-ban Olaszországban 29 városi gyógyszertár volt; ezek közül négy csak a városi szükségletnek dolgozott, míg a többi a nagy publikum számára is nyitva volt. Főleg kis városokban vannak városi gyógyszertárak, a közép nagy városok közül csak Reggio Emiliában és Pisában vannak, nagy városokban pedig egyáltalában nincsenek. A gazdasági okon kivül, amelyek a városi gyógyszertárakat megnyitották, még a hatóságoknak az a véleménye is nagy súlylyal szerepelt a városi gyógytárak alapításában, amely szerint az ily hatósági gyógyszertárak garanciák arra nézve, hogy az előirt gyógyszereket friss, nem bomlott állapotban adják ki. A városi gyógyszertárak alapításában különösen a szocialista pártállású körök voltak tevékenyek. Igen érdekes a jelenleg legnagyobb városi gyógyszertárnak, Reggio Emilia gyógyszertárának története. Ez a város már 1888 óta ingyen adott szegényeinek