Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

818 Munkásügyi Szemle gyógyszert; a gyógyszereket a városban levő gyógyszerész szerződésileg megállapított tarifa szerint szállította. Midőn a szerződési viszony lejárt, a gyógyszerész kijelentette, hogy nem hajlandó a gyógyszereket a régi árban számítani. Erre a város 1900. július 1-én saját kezelésében felállított egy patikát. Meg kell jegyezni, hogy a város akkori vezetősége szocialista volt. Eleinte a gyógyszertár csak a városi szegények szükségletét szállította, csakhamar azonban átvette a Cöngregazione di Carita kórház szállítását, továbbá a város többi hasonló intézetének szállítását is. 1903. október 15. óta a városi gyógyszertár a nagy közönség rendelkezésére is áll. Ezután — rövid időre — a klerikális-konzervativ-párt ragadta magához a község vezetését és első dolga volt a győztes pártnak a városi patikát becsukni. Midőn néhány év múlva a szocialisták ismét bevonultak a városházára, a választási agitációknál megígért városi gyógyszertárt megint megnyitották. A város magángyógyszertár tulajdonosa protestált ugyan a városi patika ellen felebbezését a város azonban visszautasította azal az indokolással, hogy a városi gyógyszertár igen fontos közszükséglet szolgálatában áll. Az a megtakarítás, amit Reggio Emil lia város a gyógyszertár alapításánál elért, nem jelentéktelen. Midőn még magángyógyszerész szállította a város szegényeinek a gyógyszerészszükségletet, a félévi kiadás 13.301 lira volt; a városi gyógyszerek első félévi kiadása csak 5.659 lirát tett ki. A 12 évi magángyógyszertári szerződés alatt a vények átlagos ára 65 centisimi volt, a városi kezelésben ez az átlag leszállt 36 centisimire. Mióta a közönség számára is nyitva van a gyógyszertár, jelentékeny haszonnal dolgozik. A gyógyszertár 20 gyógyszerészt, 17 segédet, i retaxatort, 1 retaxatoradjunctust, 2 könyvelőnőt, 4 pénztárosnőt foglalkoztat. Rövid szolgálat után az állásokat véglegesítik. A munkaidő 8 óra; évente 18 napi szabadságidőt kapnak az alkalmazottak. Az orvosi titoktartásnak egy újabb kérdése vetődött fel a francia törvényszékek előtt. Szabad-e a balesetet szenvedett munkás orvosainak felvilágosítással szolgálni a munkaadó fél orvosa számára abból a célból, hogy ez utóbbi a kártérítési összeg fizetésétől szabadúlhasson. A bíróság úgy ítélt, hogy nem szabad, mert sérti az orvosi titoktartást. Ellenben nincs megtiltva a munkaadó bizalmi orvosának, hogy ő a tudomására jutott tényeket a saját felével közölje. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Az Országos Pénztár balesetbiztosítási költségeinek emelkedése. Előző számunkban kimutattuk az Országos Pénztár összbaleseti költségeinek emelkedését. Ezeket a költségeket alábbiakban részletezve ismertetjük 1907-től 1912-ig bezárólag, a kirovó értesítésekhez csatolt »Tájékoztató«-k, tehát hiteles adatok alapján. Külön csoportokban mutatjuk ki a mindkét üzletágat terhelő igazgatási, kezelési és orvosi költségeket. Ezek részleteikben az egyes számadási években a következőképpen alakultak: Számadási év Az állam hozzájárulása Baleseti kezelési költség A törvény 102. §-a alapján áthárult kezelési költség Rendkívüli kezelési költség Orvosi költség 1907/8 1909 1910 1911 1912 400.000 400.000 400.000 600.000 600.000 45.169-93 105.374 — 199.560-88 424.696-36 357.829-22 Kötvényáthárulás 62.785-26 187.089-99 330.430-50 619.511-41 851.761-56 Összesen 14.562-89 32.109-73 77.151-84 466.496-54 757.27999 193.657-11 274.446-09 379.330-80 655.837-24 739.968-63 Ebből kirovatott 1907/8 1909 1910 1911 1912 92.000 92.000 92.000 92.000 92.000 808.175-19 1,096.019-81 1,478,474-02 2,868.541-55 3,398.839-40 408.175-19 696.019-81 1,072.286-82 2,268.541-55 2,798.839-40