Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - A kollektív szerződés

805 ben még több nehézséget fog okozni, mintha kifejezetten történik. Ha azonban akármilyen nagy nehézségekbe ütközik is, a törvénynek a kérdést meg kell oldania. Hogy ez a megoldás helyes lesz-e, vagy nem, azt csak akkor lehet megmondani, ha a törvényjavaslat meglesz, de az adott viszonyok között nagyon kevés kilátás van rá. Kevés a kilátás azért, mert az e tekintetben kialakult három elmélet egyike sem annyira megtámadhatatlan, hogy e kérdésben a törvényhozó állásfoglalása megnyugtathatná az érdekelteket. A felek helyzetét ugyanis sokan úgy fogják fel, hogy ezek a szerzó'dést kötők meghatalmazói. De hiszen ilyen meghatalmazás még teljesen formátlanúl is csak akkor jön létre, amikor a munkások gyűlésen jönnek össze dolgaik megbeszélése végett és e gyűlésből küldöttséget választanak, amely aztán a kollektív szerzó'dést megköti. Más körülmények közt létrejött kolektiv szerződést képviselet útján létrejöttnek nem lehet tekinteni. Ha a képviselet gondolata helyes, akkor a kollektív szerződés sok egyes szerződésből áll. Ez a feltevés azonban megint nem helyes és az egész kollektív szerződés megdől, ha semmi más, mint sok egyes szerződés. Ezért állítják be mások a szervezetet félként a kollektív szerződésbe, mert ha a szervezet a fél, akkor a kollektívszerződés nem lehet sok egyes szerződés. E felfogásnak megint az a hibája, hogy ha a szervezet a fél, akkor csak ennek, de nem az egyesnek vannak jogai és kötelességei a kollektív szerződésből kifolyólag. E két elmélet nem elégítvén ki az igényeket, egy harmadikat konstruáltak. Az elsőt képviseleti, a másodikat szervezeti, vagy szövetségi elméletJ) néven jelölik. A harmadik a halmozási elmélet, mert az első kettőt halmozza. E szerint helytelen azt mondani, hogy akár az egyesek, akár a szervezetek kötelezettsége egyforma lehetne. Hiszen sok jog olyan, hogy csak az egyes gyakorolhatja. De meg azért is helytelen az első két elmélet, mert tudjuk, hogy a kollektív szerződéshez utólag is csatlakoznak. Tudjuk azt is, hogy nem mindig szervezetek, hanem laza szövetségek állanak szemben egymással, amikor a kollektív szerződést kötik. A jogosultak köre nem is állandó, mert a munkások folyton változnak és vándorolnak.2) Aztán meg a szervezeteknek nincs is joguk, hogy ilyen irányban kötelezzék tagjaikat. A munkásság igényét leginkább a halmozási elmélet elégíti ki, mert ez egyezik a munkásságnak azzal a követelésével, hogy a kollektív szerződések mindenkire, aki valamely területen és iparágban munkát vállal, kiterjedjen. Ezt az elméletet fogadták el azok a tervezetek, amelyek e tárgyban napvilágot láttak. De éppen ezekből azt kellett látni, hogy a halmozási elméletet is lehet az életbe úgy átültetni, hogy a munkásság igénye még se nyerjen kielégítést.3) A felek körüli vita tehát csak akkor oldható meg a munkásokat és munkáltatókat is megnyugtató módon, ha nem mai jogi, hanem gazdasági jelentésben veszszük az érdekelt feleket és amikor munkások, vagy munkáltatókról szólunk, az összes egy területen dolgozókat értjük. Ezekhez aztán hozzáveszszük mindazokat, akik bármilyen minőségben vannak alkalmazva, tehát a segítő munkásokat is. Egyáltalában nem tarthatjuk szemelőtt, hogy milyen szervezetű egyesületekben szervezkedtek és figyelmen ') A képviseleti elmélet hivei: Baum, Schallhorn, Wölbling. A szövetségi elméleté: Hüglin, Oertmann, Prenner, Rozner, Sinzheimer. A halmozási elméleté: Lotmar, Rundstein, Schaíl. — V. ö. Szerző : A munka rabsága : 145. s. köv. 1. 2) Wölbling: Die gesetzliche Regelung des Tarifvertrags: 484. s. köv. 1. kiemeli, hogy a nem szervezett munkásokkal kötött kollektív szerződések is évekig érvényben vannak, akár a szervezetek szerződései. Az ilyen szerződéseket a képviseleti és szervezeti elmélet csak, mint usanceokat tekintheti. Nem lehet azonban kétséges, hogy ez az elbírálásuk téves, mert ez nemcsak a felek intenciójával ellenkezik, hanem az usance természetével is. 3) Még a legkedvezőbb a Lotmar-Sulzer-féla tervezet, amely azt mondja ki, hogy a kollektív szerződés az ennek területén lakókat mind kötelezi, de csak akkor, ha annak keletkezésétől számított 14 nap alatt ez ellen nem tiltakoznak. A többi javaslat a többségi elv alapján terjeszti ki a megkötött kollektív szerződés érvényét az annak kötésébe be nem folytakra.