Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19. szám - A gyermekmunka Ausztriában

Munkásügyi Szemle 799 ápolást szükségesnek, vagy célszerűnek találja, ezt a pénztárnál kell javaslatba hoznia. Nem származhatik tehát a betegre jogvesztéssel járó következmény abban az esetben, ha nem tesz eleget a kórházba utalásra nem illetékes orvos eme rendelkezésének. A kórházba utalás iránt kell, hogy maga a pénztár adjon a betegnek megfelelő utasítás:, ha ennek az 1907. évi XIX. t.-c. 58. §-ában megállapított törvényes föltételei fönnforognak. Mindezeknél fogva igénylővel szemben, akit kórházba tényleg nem, jogszerűen pedig egyáltalán nem utaltak, a kórházba való fölvételének mellőzése miatt táppénzigény elvesztését kimondani nem lehet. Igény tárgytalannak nyilvánítása. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1911. P. 261/5. sz. 1913. évi június hó 28-án kelt ítélete. ítélet: A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja és igénylőnek fogtömés iránt előterjesztett igényét tárgytalannak nyilvánítja. Megokolás: Igénylőnek fogai tömítése iránt előterjesztett kérését a b—i kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága 268/911. szám alatt hozott határozatával az állandó orvosi tanács véleményéhez képest elutasította. Igénylő e határozat ellen fölebbezett és az elsőbíróság előtt megtartott tárgyaláson egy csorba és két odvas fogának javítását, illetőleg tömítését kérte. Az elsőbíróság ítélete szintén elutasító volt, azzal a megokolással, amely szerint egy-két fognak egészben, vagy részben való hiánya a fogazatnak, mint egységes szervezetnek rendeltetésszerű használatát nem gátolja és így ez az állapot betegségnek nem tekinthető. Az igénylő fölebbezésével megindult fölebbviteli eljárás során igénylő orvosszakértői vizsgálatával megállapítást nyert, hogy igénylőnek négy foga és pedig ezek között a tömíttetni kívánt három is hiányzik. Igénylő ugyanis a rossz fogakat időközben eltávolíttatván, a tömítésre irányúit és most már természetszerűleg nem teljesíthető pörbeli kérelme helyett a fölebbviteli bíróságnál azzal az új kérelemmel lépett föl, hogy hiányzó fogai műfogakkal pótoltassanak. A fölebbviteli bíróság az ügynek ebben az állásában a pörbeli igényt tárgytalannak nyilvánította, mert annak teljesítése a pör tartama alatt közbejött körülmény következtében természetszerűleg lehetetlenné vált, lehetetlen szolgáltatásra pedig marasztalás nem történhetik, viszont az elutasítás fölösleges volna. A munkásbiztosítási pernek különbözőségét a polgári pertől érdekesen illusztrálja ez az ítélet, amelynek analógiája a polgári perrendtartásban nesn lehetséges. BALESETBIZTOSÍTÁS. Szemsérülés értékelése. Munkakeresmény kiszámítása. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal. 1913. P. 214/3. számú 1913. évi június hó 30-ik napján kelt ítélete. ítélet. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a felebbezésnek helyt ad s az I. bíróság ítéletét megváltoztatja. Megokolás. munkaképességcsökkenés foka tekintetében nemcsak a pénztár és az I. bíróság, hanem az ügyben meghallgatott szakértők véleménye is eltérő, dr. B. ]. pénztári kezelő orvos 25%-ra, dr. F. V. pénztári főorvos 30u/o-ra, dr. Sch. K. az Országos Munkásbetegsegélyző és Dalesetbiztosító Pénztár és dr. S. B. az I. bíróság orvosszakértője mindketten 35u/>-ra, végül a felebbviteli bíróság tárgyalásán meghallgatott dr. G. V. orvosszakértő 40°/u-ra tette igénylő munkaképességének csökkenését. A felebbviteli bíróság a pénztár 35°/o-os és az I. bíróság 45°/o-os megállapításával szemben 40%-os megállapítást fogadott el. E megállapításnál azt vette figyelembe a felebbviteli bíróság, hogy igénylő (született 1893. évi március hó 20. napján), aki a baleset idején 18 életévét sem töltötte be, koránál fogva a szem hiányával járó állapothoz való alkalmazkodást