Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VII. ülés. 1913. január 9-én. Vita a munkásbiztosítási választott bíróságok szervezetéről és hatásköréről

62 Munkásügyi Szemle tehát a szokástól eltérő és kezeügyébe nem eső módon való munka okozta a sértettnek orvosi véleménynyel megerősített gyógytartamú sérülését, amely a fentiek szerint a vádlott köteles gondossága elmulasztásának egyenes következményeként jelentkezvén, vádlott a vád szerint bűnösnek volt kimondandó. II. A budapesti kir. ítélőtábla 1912. évi július hó 2-án kelt 5.772/1912. B. sz. Ítélete. ítélet: Annak előrebocsátása mellett, hogy a bizonyítás kiegészítése irán előterjesztett indítvány elutasítása miatt a D. P. 384. §. 9. pontja alapján bejelentett semmisségi ok az ügy érdemével együttesen vétetett felülvizsgálat alá, a királyi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőfokú bíróság előtt tartott főtárgyaláson vádlott védője K. M., L. ]., H. M. és B. Gy. tanuk kihallgatásával a bizonyítás kiegészítését indítványozta abban az irányban, hogy a gyalugép jobboldalán védőkészülék volt; annak alkalmazását a vádlott mindig meghagyta, a munkások azonban azt igen gyakran maguk vették le; e gép jó állapotban volt és azt L. J. még ma is használja ; a munkások más alkalommal is dolgoztak e gép baloldalán; olyankor is, amikor az iparfelügyelő vizsgálatot tartott; vádlott a gyalugépet háromhavonkint javíttatta, sőt az előmunkás jelentése alapján gyakrabban is. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás kiegészítését mellőzte azon okból, mert a tényállást tisztázottnak látta. Emiatt a védő semmisségi okot jelentett be a D. P. 384. §. 9. pontja alapján. Ez a semmisségi ok azonban alaptalan, mert a bizonyítani kívánt körülmények a vádlott bűnössége szempontjából közömbösek azért, mert a gyalugép baloldalán való dolgozás egyaránt veszélyes és meg nem engedett akár volt a gép jobboldalán védőkészülék, akár nem ; a vádlott büntetőjogi felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a gép jobboldalán alkalmazott védőkészüléket a munkások onnan eltávolították; L. ]. a gépet ha meg is vette és ezidőszerint is használja, ez a körülmény még nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a gép a baleset idejében milyen állapotban volt; végre mert a vádlottnak a gép baloldalán munkát végeztetni még az esetben sem volt szabad, hogy ha erre a munkások önként vállalkoztak. BETEGSEGÉLYEZÉS. A munkáskizárás mint kilépés. A budapesti munkásbiztositási választott bíróság 1912. január 24-én kelt 1911. Bet. I. 6/14. sz. ítélete. ítélet: A bíróság G. A. igénylőt szeptember hó 29 étől november hó 4-éig terjedő időre érvényesített táppénzigényével elutasítja. Indokolás: I. A G.-gőzmalom r. t.-nál 1910. augusztus hó 1-től kezdődőleg betegség esetére biztosításra bejelentett G. A. malommunkást az előbb nevezett munkaadó a pénztárhoz . 1910. augusztus hó 23-án érkezett jelentésében 1910. augusztus hó 19-től fogva kijelentette. G. A. igénylő a b—i kerületi munkásbiztosító pénztárnál igénybejelentést tett az 1910. szeptember hó 29-től kezdődött betegsége tartamára esedékes táppénzre. Előadta, hogy a G.-gőzmalom r.-t. munkaadó őt több munkástársával együtt 1910. augusztus hó 19-én a munkából kizárta és a pénztárnál kilépését bejelentette, amiről igénylőnek tudomása nem volt. Amikor ugyanis az előbb említett napon reggel munkába ment, a rendőrök nem engedték be a malomba és igénylő munkakönyvét csak 5 hét múlva kapta meg a székesfővárosi IX. ker. elöljáróságánál, a tényállásból folyólag arra az álláspontra helyezkedett, hogy munkaviszonya mindaddig fennállott, mig munkakönyvét vissza nem kapta. Ettől az időtől fogva pedig a törvény 61. §-án alapuló passzív tagsága megbetegedéséig fennállott, mert állítása szerint 1909. szeptember hó 22-től 1910. június hó 25-ig az U. keményítőgyárnak, 1910. augusztus hó 1-től pedig a G.-gőzmalomnak alkalmazásában állott. Igénylő még azt vallotta, hogy önként továbbfizetési joga is fennáll és igy igényt jelentett be arra is, hogy a tagsági járulékokat önként továbbfizethesse. A b—i kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága igénylőt kérelmével elutasította. Igénylő az elutasító határozat ellen felebbezést adott be. II. A b—i kerületi munkásbiztosító pénztár rendelő intézetének jelentése