Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VII. ülés. 1913. január 9-én. Vita a munkásbiztosítási választott bíróságok szervezetéről és hatásköréről

Munkásügyi Szemle 61 JOGGYAKORLAT 1 1 JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 BALESETBIZTOSÍTÁS. A büntetőjogi gondatlanság fogalmához. i. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1912 március 12-én kelt 14.205/1912. sz. ítélete. Ítélet: Sch. ]. asztalosmester vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 310. §-ában meghatározott, annak második bekezdése szerint minősülő gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében, amelyet akként követett el, hogy Budapesten 1909. évi augusztus hó 18-án a szolgálatában álló ].]. asztalossegéd sértettet egy olyan famegmunkáló* gép védőkészülékkel el nem látott baloldalára állította dolgozni, amelynek csak a jobboldalán lett volna szabad dolgozni és amely rozoga, rossz állapotban volt és csak egy munkás használatára volt készítve, míg sértettel egyidejűleg a gép jobboldalán egy másik munkás is dolgozott s így foglalkozásában való eme hanyagsága és az előirt szabályok megszegése által okozója lett annak, hogy a famegmunkáló gép kései védőkészülék hiányában J. ]. jobbkeze-fejét elkapták, harmadik ujját megcsonkították, negyedik ujját pedig a gép levágta, a mi által 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést szenvedett. Indokok: A főtárgyalás adatai alapján a királyi törvényszék a következő tényállást vette megállapítottnak: Vádlott Sch. J.-nek K. szám alatti faipari gyárában az egyengető gyalugép mellett dolgozott ]. ]. sértett, akit a legveszedelmesebb gép mellé, az u. n. egyengető gyalugép mellé osztott be vádlott. Ez a gép a gyár tulajdonosának gyakori változása miatt különben is igen rozoga állapotban volt, egyik sem akarván azt költséges javítás alá vetni. A forgató kerék csapágyai ki voltak kopva, a szíj sem forgott egyenletesen, a kések nem vágtak. Amidőn ezen hibák miatt panaszt emeltek vádlottnál a munkások, vádlott túlhalmozott megrendelésre hivatkozott s a javítást halogatta. Ehhez járult, hogy ezen veszedelmes gép az 1893. évi XXVIII. t.-c. 1. §-a c) pontja értelmében védőkészülékkel látandó el, amely készülék a gépszijjak, illetve a gép szerkezetére való tekintettel, csupán a gép jobboldalán alkalmazható. Azonban a baleset történetének napján, 1909 augusztus 18-án ezen az oldalon sem volt védőkészülék, amint ezt utóbb a megejtett vizsgálat megállapította. Sőt olyan nagy mértékű megrendelést kellett vádlottnak lebonyolítania, hogy az eredetileg egyoldali munkára bevezetett gép mellé odaállította dolgozni ]. J.-t is és pedig a gép baloldalára, amely védőkészülékkel el sem volt látható. A lazán működő gép aztán a feldolgozandó fa egyik csomójában megakadt, azt elkapta, azzal együtt a J; jobb kezét is, amelynek gyűrűs ujjáról két ujjperecét .levágott, középső ujját megcsonkította s azt megmerevítette s a kis ujjal együtt mindhárom ujját használhatatlanná tette. Sértett sérülései 13 hét alatt gyógyultak. Ezen tényállás alapján emelt vádat a királyi ügyész vádlott ellen a Btk. 310. §-a 2. bek. meghatározott gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt. Vádlott tagadta bűnösségét. Azt beismerte, hogy ennél a gépnél már történt szerencsétlenség azt megelőzőleg is, tagadta azonban, hogy a gép rozoga voltát neki jelentették volna és hogy ő állította volna sértettet a gép baloldalára dolgozni. Miután azonban a fenti ténymegállapítással egyező vallomását sértettnek a vele egy gépnél annak jobboldalán dolgozó O. ]. tanú, továbbá Sz. E., S. Gy. és S. I. tanuk eskü alatti vallomásukkal megerősítették, bizonyítván, hogy a gépen védőkészülék nem volt, a baloldalon ilyen készülék nem is állítható fel, hogy a gép rozoga volt, hogy erre vádlottat előzetesen többször figyelmeztették, de ő a javítást a sok munka miatt halogatta és hogy végűi ő állította sértettet a gép baloldalára dolgozni, miután T. Gy. szakértő mérnök szerint a gép baloldalán egyenesen nem lett volna szabad a munkát megengedni és ezen gép legveszedelmesebb gépek közé tartozván, azon védőkészülék nélkül dolgozni sem volna szabad, amit a királyi iparfelügyelőség 6.478/1909. számú értesítése is megerősít, miután ezen szakértői vélemény szerint a baleset oka a védőkészülék hiánya és a baloldalról,