Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. XVI. ülés, 1913. június hó 13-án

Munkásügyi Szemle 587 BALESETBIZTOSÍTÁS. Az üzemi baleset fogalmához. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1913. évi április hó 8-án kelt 1911. P. 320/5. sz. ítélete. ítélet: A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár fölebbezését elutasítja. Megokolás. M. A. a P. városi víz és világítási műveknél, tehát az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §. 6. pontja értelmében balesetbiztosításra kötelezett üzemben alkalmazott 40 éves szerelő az 1909. évi június hó 30-án fölvett balesetvizsgálati jegyzőkönyv szerint 1909. évi január hó 21-én a Danubius textilművek építésénél hajlítás céljából tábori tűzhelyen horganyozott vascsövet izzasztott délután l/i6 órakor. Már sötét volt s így erősebben kellett a tűzbe néznie, hogy meglássa, mikor lesz a cső fehérizzó, tehát hajlítható. Izzasztás közben a tanuk előadása szerint a tűzben a vascső fölött kékes-zöldes láng képződött. Igénylő a baleset napján, mely csütörtökre esett, este 6 óráig még dolgozott, dolgozott pénteken és szombaton is, szerelési munkákon. Dolgozni kezdett a következő hétnek hétfőjén is ; ekkor azonban már abba kellett hagynia a munkát, mert a jegyzőkönyv szerint »ezen a napon egészen elvesztette a szeme világát* ; mert a jegyzőkönyv megállapítása szerint »sérült fémolvasztás közben az ezen munkánál keletkezett rendkívül kápráztató fény következtében látóideg sorvadást szenvedett«. Dr. L. S., a p—i állami szemkórház főorvosának 1909. évi május hó 21-én keltezett véleménye szerint ily súlyos kimenetelű látóidegbaj leggyakrabban lues és gerincbajok következménye. Forrasztás közben keletkező erős fény miatt létrejött ilyen baj eddig az irodalomban nincs megemlítve. Azonban luesra és gerincvelő bajra való tüneteket igénylőnél nem észlelt és e bajoknál ily rohamos látásromlás alig észlelhető. Viszont hasonló okokból, illetőleg túlságos erős fény hatása következtében, pl. napba való nézésből, elektrikus ívfényben való ércolvasztástól származó ilyen bajt ismer az orvosi irodalom. Igénylő a kérdéses forrasztás alkalmával 10—15 percig volt kénytelen a fotometriai szakértői vizsgálat szerint kb. 50 gyertyafénynek megfelelő izzófényt nézni. A zinkkel bevont vas cső zink burkolata, mely a fehér izzást megelőző alacsonyabb hőfoknál olvad, a fénynek kék szint kölcsönöz. Ez a szemnek belső részeire, a recehártyára és a látóidegre különösen ártalmas. Mindezeknél fogva és mert igénylő bajának a jelen esetben semmi más okát fölfedezni nem lehet, a nevezett orvos véleménye szerint nem zárkózhatni el azon felfogás elől, hogy igénylő 2 szemének megvakulása a jelzett forrasztási munka nyomán következett be s a vele történt esetet balesetnek kell fölfogni, mint a recehártyának és látóidegfőnek, erős fény által okozott túlságos megkápráztatását s gyuladását, amelynek következménye volt a látóideg sorvadása. A Választott Bíróság e vélemény alapján igénylő felebbezésének helyt adott, részére tehetetlenségi (1007*>-os) járadékot, vagyis a törvény 78. §-a alapján beszámított nem vitás 1.739 korona 40 fillér évi keresetet teljes összegében ítélte meg. A felsőbírósági orvosszakértő, dr. B. ]. egyetemi tanársegéd, szemorvos az állami munkásbiztosítási orvosi tanács tagja, ki igénylő teljes vakságát szintén megállapította, kétségbe vonta ugyan azt, hogy a forrasztás révén előállott fény ily hirtelen előállott látóideg sorvadás okául egymagában elfogadható lenne. Utalt arra is, hogy nem a kék, de az ibolyántúli sugarak veszedelmesek a látóidegre s továbbmenő szakszerű vizsgálatot ítélt szükségesnek annak megállapítása céljából, vájjon igénylőnek nincs-e gerincbaja, melyet a látóideg sorvadás tapasztalás szerint 6—8 évvel is meg szokott előzni. Utalt arra is, hogy látóidegsorvadás ilyen hirtelen, methyl-alkohol mérgezés folytán is elő szokott állani, mely mérgezés ily anyagot tartalmazó rum, vagy pálinka révén juthat a gyomorba, mely italokkal azonban igénylő a baleset napján nem élt s a balesetvizsgálati jegyzőkönyv szerint csak kevés sört, vagy bort szokott inni. Nevezett szakértő is elismerte azonban, hogy igen valószínű, miszerint a szóban lévő forrasztásnál kifejlett erős fény mindenesetre hatással volt a látóideg sorvadás megindulására, vagy a már megindult folyamatnak gyors befejezésére. Mindezek alapján a felsőbíróság a szóban levő üzemi munka nyomán kifejlett erős fényt, mint a munka után nyilván hirtelen beállott megvakulást legalább is kiváltó tényezőt, tehát üzemi balesetet előidéző okot kellett, hogy elismerje annak további vizsgálatába bocsátkozni, vájjon egyéb okok is nem és mennyiben idézték elő a