Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

550 Munkásügyi Szemle tagjai 1913. május 20-ától július 5-ig 46 esetben vették igénybe, ami a wieni viszonyokhoz képest elég tekintélyes szám. Ezenkívül körülbelül 12 esetben keresték fel a gondozót olyanok, akik nem tagjai a kerületi pénztárnak (az esetek többségében valamely vállalati pénztárnak tagjai). E számban bennfoglaltatnak már ama betegek is, akik nem maguk jelentkeztek, hanem akiket a gondozó intézet beteglátogatónője a családtagok jelentkezése alapján felkeresett és a gondozóba hozott. A jelentkező betegek nagyrésze oly orvosságot kíván, amelynek használata mellett tovább ihatna károsodás nélkül, vagy amely vele az italt megutáltatná és bizonyos csalódással veszi tudomásul, hogy az absztinenciára való nevelés az egyedüli szer az alkoholizmus ellen. Ezt tekintetbe véve igen örvendetes eredménynek mondható, hogy a betegek, még pedig nemcsak a munkaképtelenek, szorgalmasan látogatják a rendeléseket és különösen a Good-Templár Rend »Igaz út« páholya által e célra létesített »alkoholbetegek iskoláját«, amelynek előadásaira hozzátartozóikat és barátjaikat is elhozzák. így a gondozó közvetett úton az alkoholizmus profilaxisának munkájából is kiveszi a részét, amennyiben a felvilágosítás nehéz munkájának oly emberanyagot szállít, amely gondozó nélkül abban sohasem részesült volna. A táppénz tekintetében a gondozónak eddig nehézségei nem voltak. Már magában véve annak a hangoztatása, hogy a táppénzt a kellő esetben nem maga a beteg fogja kézhez kapni, elegendő volt, hogy a beteg azt azonnal családtagjainak kiszolgáltassa. Mindeddig a beteglátogatónőnek egyetlen egy esetben kellett interveniálnia. Egyáltalában feltűnő, hogy a betegek mily udvariasan bánnak a beteglátogatónővel, még olyanok is, akiket feleségük feltűnően brutálisnak jelzett. Különösen kiemelendő, hogy az alkoholizmus közvetlen anyagi kárainak a megszüntetése milyen fontos szerepet játszik az alkoholellenes küzdelem eredményességében. Egy betegnek neje, aki úgy a rendelőhelyiség várótermében, mint azonkívül is mindenkinek boldogan elmesélte, hogy férje, akitől azelőtt nagynehezen hetenkint 4—5 koronát tudott kikönyörögni, amióta nem iszik, minden szombat este 30 koronát hoz haza, többet használt az alkoholellenes propagandának, mint számos előadás és felvilágosító füzet. Ismételjük, hogy a gondozó működésének ideje oly rövid, hogy abból annak életrevalóságára és a jelen alakban való megtartására még konklúziókat vonni nem szabad. De egy körülmény feltétlenül bebizonyult és ez az, hogy a gondozó nálunk is, mint külföldön az alkoholizmus leküzdése szempontjából elvben feltétlenül szükséges és hogy szükséges volna ez intézménynyel a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár keretein kivül is megpróbálkozni. Stein. Az automobilsport hatása a légzőszervekre. Az automobilsportnak a felső légutakra való hatásánál fontos egyrészt a levegő hőmérséklete, a légáram és légnyomás, másrészt a levegőnek por és füsttel való telítése. Delawan a »Medical Record«-ban kifejti, hogy a légnyomás a menetsebességgel együtt növekszik és már meglevő tüdőbajoknál igen ártalmas hatást fejt ki. A poron és füstön kivül növényi részletek és kis bogarak is juthatnak a felső légutakba. A por és füst a légzőszervekre igen veszedelmessé válhatik, különösen az orr és a melléküregek, úgyszintén a fül és egyáltalában a légzőszervek megbetegedéseinél. Meghűlés könnyen következik be túlkönnyű, vagy különben célszerűtlen ruházatnál. Nagyon fontos a nyak és a lábak melegentartása, azonkívül haskötő alkalmazása is nagyon ajánlatos. Automobilsportot űzőknél a heveny nátha és a melléküregek megbetegedéseinek gyógyulása az automobilizmusnál fellépő ártalmak miatt akadályokba ütközik és nehezebbé válik. A tapasztalat mutatja, hogy a fülzúgást az automobilozás súlyosbítja. Másrészt azonban kedvező hatást látunk krónikus hurutoknál, asztmánál és szénaláznál. Megerőltető automobiltúrák súlyosbíthatják a már fennálló tuberkulózist, másrészt kielégítő védőintézkedéseknél