Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

Munkásügyi Szemle 551 a szabad levegőn való állandó tartózkodás jótékonyan hat. Kevésbbé ellenálló személyeknél zárt kocsi használata ajánlatos. Szélfogó alkalmazása a felső lég­utak nyálkahártyáinak veszélyeztetését csökkenti. Sportbéli megerőltetés és szívműködés. A jénai versenygyaloglásnál, amelyet teljes hadi felszereléssel végeztek, a résztvevőket verseny előtt és után orvosilag pontosan megvizsgálták. 45 jelentkező közül 20 visszalépett, mert a vizsgáló orvosok óvták őket a megerőltetéstől. 16 résztvevőnél a verseny után a szíven lényeges eltéréseket konstatáltak: a szív eltolását, a pulzus csökkenését, a szívműködés szabálytalanságát és egyenlőtlenségét és a tüdők kitágulását. Sok résztvevő panaszkodott izomfájdalmakról és görcsökről a lábakban. Néhányan előzőleg trenírozták magukat, mások készületlenül mentek a versenybe. Kitűnt azonban, hogy a tréning a teljesítőképesség fokozásával egyidejűleg nem jelenti azt, hogy nagy megerőltetés után az illető testi állapota inkább kielégítő. Mind az említett elváltozások gyorsan múlóknak bizonyultak. Az ifjúság testi nevelése. A német orthopadikus egyesület ez idén márciusban Berlinben tartott kongresszusán a következő határozatot fogadták el: >Minthogy a testi nevelés főképpen profilaxisnak tekintendő testi vissza­maradottság, növési zavarok és elferdülések ellen és eme kérdések fejlődésének ellenőrzése az orthopádia szakába tartozik, felszólítjuk az egyetemek és orvosi iskolák szakembereit, hogy tartsanak a testi nevelésről előadásokat és gondos­kodjanak arról, hogy ezen előadások a hivatalos tantervbe felvétessenek. A német orthopadikus sebésztársaság, mint szakorvosok egyesülése, tudatában van a szakorvosok ama feladatának és kötelességének, hogy nemcsak meglevő bajok ellen küzdjön, hanem amennyire lehetséges, azok létrejöttét meggátolja és így járul­jon hozzá a néperő emeléséhez, mely a hadseregben jut végképp kifejezésre*. Hiányos táplálkozás mint visszaesés előidézője ólomkólikánál. Olaszországban figyelték meg egy 32 éves festőmunkásnál, hogy egyedül a hiányos táplálkozás visszaesést idézett elő az ólomkólikánál. Az illetőt 2 havi kórházi kezelés után gyógyultan bocsátották el. Minthogy azonban a régi foglalkozásához nem akart visszatérni, más foglalkozást pedig nem birt kapni, csak nagyon gyen­gén birt táplálkozni. 12 nappal a kórházból való távozása után erős rohamokat kapott az ólommérgezés minden tüneteivel. Minthogy időközben a szervezete ólmot egyáltalán nem vett fel, kétségtelenül a hiányos táplálkozás s ennek követ­keztében a végső ólommaradékoknak felemésztése okozta a betegség kiújulását. Újra kezelés alá vették s kellő táplálkozás és megfelelő kezelés után teljesen meggyógyult. Ennek az esetnek azért van fontossága, mert megvilágítja ama számos vissza­esésnek az okát, amelyek akkor is fellépnek, ha az ólommunkás nem tér vissza a mérges üzembe. A nemi betegségek leküzdésére alakult németországi egyesület közgyűlését június 20. és 21-én tartotta Boroszlóban. Előadást tartott dr. Marcuse : »Nemi betegességek és a népesedési probléma« címmel. Ugyanezen kérdés másik előadója volt Blaschko tanár, fieller tanár előadásának címe : Nemi beteg­ségek és házassági jog. Dr, Chotzen referált a társaság által annak idejében kezde­ményezett szexuálpedagógia aktiv eredményeiről és egyszersmind megvitatták az ezután követendő ezirányú eljárást. Iskolaorvosi ankét. A bécsi orvosi kamara által rendezett iskolaorvosi ankét április 8-án kezdődött. Első sorban a kamara által kibocsátott kérdőív egyes pontjai kerültek megvitatás alá, ezek közül kiemelendők a következők : Az iskolaorvosnak fő- vagy mellékfoglalkozása legyen-e az iskolaorvosi tény­kedés ? Milyen hatóság (városi vagy politikai) fennhatósága alá tartozzék az iskola­orvos, avagy önálló tanácsadói, illetőleg elhatározási jogkörrel bírjon-e ezeknél a hatóságoknál ? Mily iskolák tartozzanak az iskolaorvos ellenőrzése alá ? Az iskola­orvos teendői: Kezelheti-e az iskolaorvos a tanulókat? Nem juthat-e kollizióba az iskolaorvos a házi orvossal és hogy kerülhető ez el ? Egy iskolaorvos ellen­őrzése alá tartozó iskolák és tanulók száma. A fizetés kérdése. Az iskolaorvosok jogai. Javaslatok az iskolaorvosi instrukcióhoz. A lakosság, a tanítóság és a gyakorló orvosok viszonya az iskolaorvoshoz. Az iskolaorvos kiképzése. Az orvos­tudomány mely ágaiban kell különösen tapasztalatokkal birnia ? Nélkülözhetet­lenek-e, vagy csak kívánatosak speciális ismeretek egyes szakokban ? Szükséges-e, hogy az iskolaorvos előzőleg a praxisban tapasztalatokat szerezzen ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom