Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

Orvosszakértői Szemle. 49 LAPSZEMLE. Subcután bélruptura. Közli dr. Fáykiss Ferenc (Budapesti kir Orvosegyesület Értesítője 1913. évf. 16. sz.). 25 éves rendőr két villamos kocsi közé került, amelyek hasát összenyomták. Az elesett betegen (T. 37, P.140, üres ; has puffadt, nyomásra érzékeny, köldök jobb oldalán défense, rajta külsérülési nyomok nem láthatók; beteg több ízben hány, csuklik) azonnal hasmetszést végez, mely alkalommal a hasüregben bélsárszagú izzadmányt talál és a vékonybélnek mintegy 10 cm. hosszú darabját a bélfodorjával együtt leválva találja s így a bélnek traumatikus csonkolását konstatálhatja. A bél felfrissített sebszéleit egyesíti (end to end) s a hasüreget kitakarítva zárja. A gyógyulás zavartalan. A szubkután bélrepedés ilyen alakja rendkívül ritka; úgy jöhetett létre, hogy e bélkacs közvetlenül a gerincoszlopon feküdvén, a csigolyákhoz ütődött. Farkas. A szegycsont töréseiről. Dr. W. v. Brume. Három esetet közöl, melyekben indirekt erőbehatás folytán a szegycsonton törés támadt; mindhárom esetben előrehajló testtartás mellett a tarkóra nagy súly esett (1, 3 métermázsa, 40 kg.) és a szegycsont a markolat és test határán eltörött s a markolat kisebb-nagyobb fokban a test mögé helyeződött. Jellemző ezen sérülésre a fellépő hátgörnye és a háti gerincoszlop fájdalmassága, mely egyik esetben oly nagy volt, hogy a beteget a diszlokáció kiegyenlítése céljából — párnákra polcolva — hátára fektetni lehetetlen volt. Egyik esetben még gyógyulás után is hosszas ülés alkalmával fájdalmak léptek fel a gerincoszlopban. (Zeniraibiatt für Chhurgie.) Trauma után támadt venatrombosis a felső végtagon. Baum: Deutsche Med. Wschrift 913 máj. 22-iki szám. A venatrombosis trauma után — ellentétben a műtéti, gyermekágyi s szeptikus trombosisokkal — elég ritkán észlelt kórkép, s míg ezek főleg az alsó végtagot illetik, addig a trauma utáni eddigelé inkább a felső végtagon került gyakrabban észlelés alá. A közölt esetben a 45 éves nőbeteg hurcolkodás alkalmával több súlyos tárgyat emelt, mely után jobb karja fájdalmas és egész kiterjedésében duzzadt lett. Nyugalomra és borogatásra a fájdalmasság szűnt, a felső végtag használatával az állapot rosszabbodott. A bőr cianotikus, a kar vénái kitapinthatók, kötegszerűek voltak, a teltség állapotát mutatták. Hűdés ki volt zárható. Nyugalomra az állapot javult, a duzzanat azonban még l1/2 év múlva sem tünt el egészen. A trombosis létrejöttét illetőleg szerző azt hiszi, hogy ennél a formánál, főleg az erőlködés okozta intrathoracalis nyomás folytán megváltozott áramlási sebesség s nem az érfal megbetegedése okozza a vérlemezkék kiválását és a thrombus képződését. Quoad vitám a traumas eredésű venatrombosis prognózisa — ha békében hagyják — elég kedvező. Gallért. Traumás vérömlenyek további sorsa az izületekben és a mellhártyalemezek között. Dr. Ernst Pagenstecher. (Mitteilungen aus den Grenzgebieten der Medizin und Chirurgie. 1913., 1—2.) Izületekben, különösen a térdizületben zúzódás folytán keletkezett vérömleny sokáig 'folyékony marad, amint ez hámarthrosnál eszközölt punkcióval megállapítható. Ezt egyesek a synovialis alvadást gátló hatásának tulajdonítják, míg mások szerint a synovia úgy viselkedik, mint a véredények intimája. Szerző a traumát szenvedett Ízületből napok múlva kibocsátott folyadékot, amely sötétpiros szinű, nem tartja csak vérnek, hanem vér, savó és mucin keverékének. E két utóbbi a synovialis hártyától származik. Az ízületben foglalt vérömleny ugyanis izgatja a környezetét, amely erre duzzadással és savós izzadmánynyal reagál. Hasonlóan viselkednek az inhüvelyek és a bursák is. Mellüri vérzéseknél a vér izgatólag hat a pleurára, amely erre gyuladással reagál és így a kibocsátott folyadék vérnek és izzadmánynak a keveréke, amelynek a fajsúlya sokkal alacsonyabb, mint a vérnek a fajsúlya. Szerző szerint kétségtelen a traumas pleuritis olyan esetben, ahol megelőzőleg hámothorax volt. — es.