Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

Orvosszakértői Szemle. 47 tében beállott idegrendszeri bántalmaknál. Példaképen említhetem azt a 24 éves férfi sérültet, akinél kisebb agyrázkódtatás után diabetes insipidus lépett fel (a vizelet napi mennyisége 7—10 liter), amely állapot a testsúly nagyobbmérvű megfogyását okozta; négy év után a kórfolyamat teljesen megszűnt, olyannyira, hogy előbbi testsúlyát visszanyerte s még idővel 2 kilót hizott is. Egy másik esetben 32 éves lakatos, ki évekig folytatta megszakítás nélkül nehéz mesterségét, sérülést szenvedett azáltal, hogy mázsás vasdarab esett jobb felső testére s a balesetkor eszméletét vesztette. A kórházba szállítás utáni első napon a sérült vért köpött, s napokig tartó hőemelkedés állt fen. Hat heti kórházi kezelés után javultan távozott a kórházból; a felülvizsgálás alkalmával a jobb felső kar korlátoltan mozgatható s az izomzat sorvadásán kívül, amely a tétlenség következtében következett be, a jobb tüdő felső lebenye felett hörgi be- és kilélegzés hallható néhány szörty zörejjel. Eme állapotra, valamint arra való tekintettel, hogy a szanatóriumi kezelés után sem javult az állapot, 100% állandó járadékot állapítottunk meg annál is inkább, mivel a beteg köpetében Koch-féle bacillus volt kimutatható és a hőemelkedések állandóak voltak. A tüdőbajnak a balesettel való összefüggése a következő körülményekből volt megállapítható : a trauma a tüdő megfelelő részét érte; a traumát követően vérköpés lépett fel; azelőtt éveken át megszakítás nélkül dolgozott, tehát egészséges volt; a trauma helyén léptek fel a tüdőbeli elváltozások. A sérült két és fél évet vidéken töltött s az ezután megejtett orvosi vizsgálat alkalmával a sérült láztalan volt, jól tápláltnak látszott, a nehéz lélegzés megszűnt, a szörtyzörejek nem voltak hallhatók, csupán csúcsrövidülés tompulattal, mely felett a légzés alig hallható. (Inaktív góc). E lelet alapján, a 100°/o-os járadékot, mivel a beteg még fájdalmakról, szúrásról panaszkodott, 40°/o-ra kellett leszállítani. Ez esetben a trauma s megbetegedés közti összefüggést a fentebb jelzett körülményekből meg lehetett állapítani; a baleset a bekövetkezett bántalmat kiváltotta, azt okozta s nem tételezhető fel, hogy már fennállott bajt súlyosbított volna. A betegség tehát a balesettel hely- és időbelileg összefüggésben volt. Ezzel az esettel ellentétes a következő: 28 éves famegmunkáló farönkök között elcsúszva, testének tengelye körül megfordulva elesett s jobb oldalán s az utána guruló farönk által hátán is zúzódást szenvedett. A nyolc hétig tartó kezelés után teljes munkaképességgel jelentették ki, minthogy a sérültön semmiféle elváltozás megállapítható nem volt; a tüdő s más belső szervek negatív leletet mutattak, a vizeletben sem volt kóros alkatrész kimutatható s ismételt vizsgálattal sem volt a normálistól eltérő lelet található. Néhány hónap múlva, midőn sérült újólag előállott ama panaszával, hogy hajolni nem tud jól, hogy nehéz teher emelésénél úgy érzi derekát, mintha ez »bot« volna, az újból eszközölt Röntgen-vizsgálat megállapította, hogy a III—IV. ágyékcsigolya tövis- s harántnyúlványai csontosán összeforrtak, ami a sérültnek előrehajlását akadályozta s ennélfogva a sérültnek 33°/0 állandó járadékot kellett megállapítani. Egy év múlva vagy talán még előbb a sérült újabb vizsgálatra kerülhet, mivel nem zárható ki, hogy a járadékot az állapot esetleges rosszabbodása folytán fel kell emelni; arra, hogy a csontos összeforradás folytán bekövetkezett elváltozás javuljon, kilátás nincs. A sérülések különböző neménél a gyógykezelés befejezte után a munkaképességcsökkenésnek oly mérve állhat fenn, amelynél az illető dolgozhat ugyan, de csökkentebb erővel és munkaképességgel, mint a baleset előtt. Ezen, valamint oly esetekben is, amidőn várható, hogy munkával s a munka folyamán a baj javulni fog, kárpótolni kell a sérültet annyi százalékkal, mint amennyivel munkaképessége csökkent, illetőleg aránylagosan meg kell téríteni azt a különbözetet, amennyivel a sérülésből ki-