Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

46 Orvosszakértői Szemle. sérülést szenvedett. A sérültet április 5-től április 20-ig kórházban kezelték »a jobboldali VIII., IX., X. borda darabos fedett törése a lapocvonalban« kórismével; a kórháztól vett jelentés szerint a sérült pneumóniát is átszenvedett s a kórházból való távozásakor 4—5 hét múlva állhatott be a gyógyulás. A kórházi kezelést követően dr. K. orvos kezelte április 23-tól június 6-ig jobboldali mellhártyagyuladás kórismével. Időközben azonban a sérült május 10-től 29-ig »bordatörés következtében előállott mellüri vérömlenY« kórismével újból kórházi ápolás alá került. A június 10-én eszközölt szakértői vizsgálat alkalmával a nyakon elgenyedt mirigyektől származó köteges hegek találhatók, mindkét tüdőcsúcs felett tompult kopogtatási hang, amely hátul jobboldalt a VI. bordától tompává válik s ehelyütt a légzés is gyengült, belégzésnél pedig a jobb mellkasfél lényegesen visszamaradt. A tompulat a gerincoszlopot balfelé a VI—XI. bordáig fokozatosan túlhaladja. A tompulati terület felett a mellrezgés s hörghangzás gyengült. A jobb VI —X. bordák törését, valamint a mellhártyaizzadmány jelenlétét a Röntgen-felvétel is igazolta. Tekintettel arra, hogy a tört bordák közül a VI., IX. és X. borda csak részben forrt össze csontosán és pedig jelentékeny eltolódással, továbbá tekintettel a mellhártyaizzadmányra, amely a tüdőcsúcsokban talált elváltozások s a nyakon lévő hegek, valamint éjjeli izzadásai alapján valószínűleg specifikus természetű, s figyelembe véve, hogy mindezek folytán napszámos foglalkozását egyelőre nem folytathatja: egy évre 100"/o-os munkaképességcsökkenésnek megfelelő ideiglenes járadék megállapítását s ennek leteltével újbóli vizsgálatot javasoltunk. Feltéve, hogy a sérültnek összes keresete évi 1.600 K volt, a teljes munkaképtelenség fennforgása mellett is a munkásbiztosítási törvény rendelkezése folytán jelen esetben is a sérült nem 1.600 K összkeresetét kapta évi járadék gyanánt, hanem annak 60u/o-át, vagyis 960 K-át. A munkásbiztosításról szóló törvény ezen 100 : 60 megállapítástól csak az esetben enged eltérést, ha a sérült a baleset folytán önmagával tehetetlenné válik s mások segélyére szorul. Pl. ha mindkét szemevilágát elveszti, úgy hogy csak vezetővel tud menni, ha mindkét felső végtagját elveszti, amikor a sérültet etetni kell, ha az alsó végtagjait elvesztette s a művégtagokkal is csak vezető segélyével tud járni, vagy amidőn a baleset folytán oly elváltozás állott be, amelynek következtében ápolásra szorúl. Ilyen s ehhez hasonló esetekben a sérült a gyógykezelés befejezésének napjától teljes keresetét kapja járadékul. Ezek a százalékos meghatározások ama üzemi balesetekből eredő utókövetkezményekre vonatkoznak, melyeknél előreláthatólag állandó munkaképességcsökkenés marad vissza. Pl. kéz-, láb-, ujj-, stb. csonkítás, csontok törése, végtagok rövidülése, kötőszöveti lobok, törések utáni izületi merevség, enukleáció, hasfali vagy gyomorsérv, tüdőbántalom, szívbetegségek, véredénytágulás, epehólyag betegségek, cukroshugyár, ideghüdés, vesebántalom, süketség, egy vagy mindkét szem elvesztése, stb. Az állandó járadékot élvezőknél a szakértő orvosnak ismételten is lehet szerepe, mivel köztudomású, hogy a sérültek egy része a visszamaradt testi fogyatékosságot megszokhatja és évek múltán kellő gyakorlat s megszokás folytán a munkaképességcsökkenése javulhat, sőt a teljes munkaképesség is visszaállhat; a belső betegségek körébe tartozó elváltozások szintén javulhatnak, sőt gyógyulhatnak is. A munkásbiztosító pénztár érdeke, hogy az ily eseteket bizonyos nagyobb időközökben — egykétévenként — szakértővel felülvizsgáltassa s a vizsgálat eredményéhez képest a járadékot újból állapítsa meg még pedig, ha javulás következett be, úgy a járadékot csökkenti, míg ha rosszabbodás állott be, — amire szintén lehet eset — a járadék százalékát emeli. Javulás és rosszabbodás a sérülések utáni állapotban nem ritka s különösen gyakori a baleset követkéz-