Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Kereskedelmi szociálpolitika [könyvismertetés]

Munkásügyi Szemle 539 tozik. Ezt a szabályt az Elj. rend. kifejezetten nem tartalmazza ugyan, de következik ez a 238. §-ban foglalt rendelkezéseiből. E § első bekezdése ugyanis minden megkülönböztetés nélkül a választott bíróság elnökének jogkörébe utalja az elkésett igazolási kérelem visszautasítását. A § harmadik bekezdése pedig részint előterjesztést, részint felfolyamodást enged az elnök végzése ellen, aszerint, hogy az igazolásnak jogszerűen létesített két esete közül melyikről van szó. Ebben tehát benne foglaltatik az is, hogy az elsőfokon való határozat hozatala mindkét esetben az I. bíróság elnökét illeti. Igaz ugyan, hogy az Eljárási rendelet 239. §-a az igazolási kérelemnek a fölebbezéssel való együttes eldöntését rendeli. Az előző §-sal való egybevetéssel azonban csak azt a megszorított értelmet lehet ennek a §-nak tulajdonítani, mely szerint együttes elbírálásnak van helye, ha jogszerűen vár az igazolás kérdése is eldöntésre, jelesül, ha az elnöknek az igazolás tárgyában hozott végzése ellen felfolyamodással éltek. Ezek alapján az iratoknak illetékes határozat hozatala céljából való visszaküldését elrendelni kellett. A rendelkezésből következik, hogy újbóli felterjesztésnek csak akkor lesz helye, ha az I. bíróság elnöke az igazolási kérelemnek helyt adna, vagy ha elutasító végzés ellen valamely fél felfolyamodnék. ' Kereskedelmi szociálpolitika. A szociálpolitika egyik legújabb és szépen virágzó hajtása a kereskedelmi alkalmazottak szociálpolitikája. Csak a minap emlékezett meg szemlénk egy idevonatkozó magyar irodalmi produktumról, Kreutzer Lipót könyvéről és a könyvpiacon máris újabb, ugyancsak jeles rokonmunka jelent meg Rácz Lajos debreceni kereskedelmi és iparkamarai m. titkár ismert tollából »Keresedelmi szociálpolitika* címen. A Magyar Tudományos Akadémia pályázatán a Magyar Kereskedelmi Csarnok Széchényi-alapjából jutalmazott munka felöleli a kereskedelmi alkalmazottak jogi, gazdasági és társadalmi helyzetére vonatkozó kül- és belföldi történeti és aktuális anyagot. A szerző egy széles vonásokban tartott általános históriai bevezetés után oda konkludál, hogy könyvében annak megoldására fog törekedni, hogy mily intézmények és hogyan valósíttassanak meg, hogy a kereskedelmi alkalmazottak helyzetének emelését a társadalmi közérdekek keretén belül a legsikeresebben tudjuk elérni. A szociális reformnak, úgymond, három fő irányát véli e téren szükségesnek. Első sorban a jogi reformot, amely a kereskedelmi alkalmazottnak szolgálati viszonyából eredő minden vonatkozásaiban társadalmilag indokolt jogigényeit kielégítse és feltétlenül biztosítsa; egyúttal a szolgálati viszonyon kivüli minden egyéb jogi vonatkozásokban is megadja mindazt, ami őt megilleti, kívánja továbbá gazdasági helyzetük emelését, tisztességes megélhetésük lehetővé tételét, továbbá maguk és hozzájuk tartozóik jövendő sorsának szociális biztosítás útján a mai bizonytalanságból való megszabadításuk által. Óhajtja végül minden egyéb társadalmi vonatkozásukban helyzetüknek emelését, társadalmi megbecsülés, művelődés stb. A jelenlegi (a kereskedelmi alkalmazottakról szóló legújabb törvényjavaslat benyújtása előtti) magyar jogviszonyok egész rövid és a külföldi jogviszonyok még futólagosabb érintése után áttér szerző a könyve megírásakor küszöbön álló reform taglalására, bemutatván a kereskedelemi alkalmazotti jog általános reformjának irányát, annak részleteit is elénk tárja, meglehetősen kimerítően, ha nem is túlságosan rendszeresen értesülünk a kereskedelmi alkalmazott fogalmi meghatározásáról, a szolgálati szerződés megkötésének mikéntjéről, a szerződés tartalmáról és érvényesüléséről, a munkateljesítés, a fizetés detail-jairól, u. m. annak formáiról, idejéről, helyéről. Külön fejezetek szenteltetnek az uzsora ellen való védelemnek. Kívánatosnak tartja szerző ez irányban, hogy a magyar uzsortörvénytervezet előbbi javaslata valósíttassék meg. Szükségesnek tartja annak megállapítását is, hogy a szolgálati viszonyban uzsora nem csupán a készpénzbéreknek a szolgáltatáshoz képest, a kényszerhelyzetet kihasználva, feltűnően alacsonyra leszorításával, hanem a naturáliaknak hasonló mód silány, aránytalanul csekélyebb értékű szolgáltatásával is elkövethető. A szolgálati viszonybeli uzsora ellen kívánja, hogy az ily jellegű Szolgálati Szerződések leoninus szerződésként megtámadhatóknak SZAKIRODALOM. >