Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Jelentés az Országos Pénztár Közgyűléséhez

Mur.kásügyi Szemle 31 kis- és nagyközségekben, Rákospalotát, Erzsébetfalvát, Kispestet és Pestszentlőrinczet is ideértve, a főszolgabíró, illetőleg szolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, Újpestet is az előbbiekhez értve, a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetén a tanács által ezzel megbízott képviselő ; Budapest székesfőváros területén a kerületi elöljáróság ; 2. másodfokon kis- és nagyközségekben, valamint rendezett tanácsú városokban, Rákospalotát, Erzsébetfalvát, Kispestet, Pestszentlőrinczet és Újpestet is is ideértve, az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban és Budapest székesfővárosban a tanács; 3. harmadfokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő rendőri büntető eljárás szabályai szerint jár el. A törvény 5. §-ában megjelölt ipari kihágások miatt az eljárás hivatalból indítandó meg. 5. §. A törvény 2. §-a felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a fehér, vagy sárga foszfort tartalmazó gyujtóanyagon és mázon kivül, egészségi, vagy biztonsági szempontból veszélyes összetételű egyéb gyujtóanyagnak és máznak gyujtóárú iparszerű előállítására való felhasználását a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő hatályú rendelettel eltilthassa. Az iparfelügyelők kötelesek ennélfogva, amennyiben eljárásuk folyamán valamelyik gyufagyárban oly jelenségek (a gyári munkásoknál észlelhető, mérgezésre visszavezethető megbetegedések) merülnének fel, melyek arra engednek következtetni, hogy az illető gyufagyár gyujtóárú előállításához, bár nem fehér, vagy sárga foszfort tartalmazó, de más, egészségi, vagy biztonsági szempontból veszélyes összetételű gyujtóanyagot, vagy mázt használ, a kérdéses gyujtóanyagból, vagy mázból, valamint a kész gyujtóárúból is megfelelő mintát venni s az esetről, a mintával együtt, a kereskedelemügyi miniszterhez, Horvát-Szlavonországok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bánhoz jelentést tenni, aki azt a kereskedelemügyi miniszterhez átteszi. 6. §. E rendelet kihirdetése napján azonnal hatályba lép. Államsegély munkásházak építésére. Az országos ipartanács javaslatára a kereskedelmi miniszter nagyobb államsegélyt helyezett kilátásba városoknak arra az esetre, ha ipari munkások részére munkáslakásokat építenek. A kilátásba helyezett segély az építésre fordított tőke 33°/0-a, de legfeljebb 200.000 K összegben azzal a feltétellel, hogy a lakások csakis ipari munkásoknak adhatók bérbe s a házbér csakis az államsegély levonásával tényleg befektetett tőke mérsékelt kamatozásának fedezésére szolgálhat. Az államsegélyt azonban eddig egyetlen város sem vette igénybe. Szántó Győző gyáriparos kezdeményezésére Debrecenben »Munkásházépítő Közhasznú Részvénytársaság« cég alatt részvénytársaság alakult, amelynek célja, hogy a debreceni ipari munkásság részére olcsó munkáslakásokat építsen. A házak céljaira Debrecen városa minimális bérösszeg ellenében 63 katasztrális hold területet bocsátott rendelkezésre, minek fejében a részvénytársaság ötven év elteltével az összes épületeket, azok felszerelését ellenszolgáltatás nélkül a város tulajdonába bocsátja. A munkáslakások csakis ipari munkásoknak adhatók bérbe, előre megszabott minimális áron. A város azt is megengedte, hogy az átengedett terület értékének 80°/0-a értékéig jelzálogos kölcsönt vehessen fel. A részvénytársaság egyelőre 200 munkáslakás építését tervezi, e2V-egy házban 4 lakást, amelyet 168 korona évi bérért enged át a munkásoknak, holott a hasonló lakás évi bére Debrecenben ma 240—300 K. A 200 munkáslakásba befektetendő 644.000 K tőke 33%-át kérte a részvénytársaság a kormánytól^ 20.000 koronás évi részletekben. Az ipartanács december hó 30 án tartott ülésében tárgyalta a részvénytársaság előterjesztését s a kért segélyt megszavazta. Ugyanekkor foglalkozott az ipartanács Sopron város kérelmével is. A város ugyanis nyolc kétemeletes munkásház építését tervezi egyenként 6 lakással s 255.000 K költséggel, melynek egy részét államsegélyként kéri. Az ipartanács Sopronnak is megszavazta a kért segélyt. Orvos-gyárfelügyelők. Angliában 2.000 orvos van alkalmazva a gyárak és ipari műhelyek felügyeletére. Az orvos-gyárfelügyelőnek joga van bármely időben minden gyárat megtekinteni s minden ott levő alkalmazottat megvizsgálni. Intézkedési joga azonban nincsen, hanem csak jelentést tehet az illetékes iparfelügyelőnek. Az orvos-felügyelők hatáskörébe tartozik a balesetek megvizsgálása, balesetekről az orvosi bizonyítvány kiállítása s a baleset okának megállapítása, valamint ipari mérgezések, nevezetesen lépfene, foszfor, ólom,