Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Jelentés az Országos Pénztár Közgyűléséhez

32 Munkásügyi Szemle higany és arzén-mérgezések eseteiben a jelentéstétel és vizsgálat. Ők adnak véleményt mindezen esetekben a kártalanítás mérvére vonatkozólag is. Hatáskörükbe tartozik továbbá a 16 éven aluli munkások részére bizonyítványok kiállítása. Ily bizonyítványok nélkül gyári üzemekben — s mintegy 20 iparágban a kézműves műhelyekben is — 16 éven aluli munkásokat nem szabad alkalmazni. Évenkint mintegy 35-40.000 ily megvizsgálás történik s testi alkalmatlanság miatt körülbelül 7.000 fiatal embert utasítanak vissza. Hogy mi történik e visszautasítottakkal, arról persze nincs statisztika. Egyetemi tanárok, mint gyári munkások. Amerikában a mult évben 29 egyetemi tanár állt be különböző gyárakba, mint gyári munkás, hogy önmagukon és környezetükön tanulmányozzák a gyári munkás viszonyait és lelki életét. A professzorok óránkint 20 cent munkabért kapnak, mint a tanulatlan munkások. Ott laknak a többi munkásokkal a logierházakban s ebédjüket naponta magukkal viszik, hogy a munkaközi szünetben a gyárban fogyaszszák el. Bizonyos, hogy sok érdekes dolgot figyelhetnek majd meg ilyformán, de az is bizonyos, hogy néhány hónapi munkásvoltuk idején nem fogják magukat beleélni a munkás lelki világába, akinek nincs a gyáron kivűl biztosított exisztenciája s nem tudhatja, hogy mely pillanatban szűnik meg a munkaviszonya, mely egész létének alapja. Az objektív megfigyelést akadályozza az is, hogy a gyárban a tanulmányozók céljait és személyiségét ismerik. A munkások életének és egészségének védelme. Német-KeletAfrika kormányzójának mult évi október 1-én életbe lépett rendelete kötelezi az üzemi vállalkozókat, hogy a munkahelyiségekben a gépeken és egyéb üzemi berendezéseken, a munkások életének és egészségének védelmére szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormányzó bizonyos telepekre nézve általános végrehajtási utasításokat adhat ki, míg a helyi hatóság jogos tva van elrendelni, hogy egyes helyeken meghatározott időn belül megfelelő rendszabályok léptessenek életbe, ami ellen a kormányzóhoz történhetik felszólamlás. A vállalkozó, vagy üzletvezető köteles minden balesetet, amely a munkás sérülését, vagy halálát okozza, azonnal a helyi hatóságnak bejelenteni, ellenesetben 100 rúpiáig (1 rup. = kb. T02 K) terjedő pénzbüntetéssel, vagy 10 napig terjedhető elzárással büntettetik. Az 1911. évi szociálpolitikai törvényhozás Ausztriában nem volt nagyon kielégítő. A fontosabb szociálpolitikai alkotások közé sorolandó a lakásszükség megszüntetését célzó április 26 iki törvény. Ez a törvény azonban csak felhatalmazást ad a községeknek, hogy építési szövetkezeteknek és egyéb közhasznú társulásoknak örökbérletbe adhatnak építési telkeket. Eddig azonban a felhatalmazást egy község sem vette igénybe s így a törvény gyakorlatilag még nem érvényesült. Másik szociálpolitikai tekintetben fontos törvény az, amely a balesetbiztosítási kötelezettséget kiterjeszti az ácsmunkásokra, tekintet nélkül arra, hogy hol dolgoznak. Eddig csak az épületeken dolgozó ácsmunkások estek balesetbiztosítási kötelezettség alá. A — május 13-ról keltezett — törvény a bérfizetési kötelezettséget rendezi a bányászatnál. E törvény értelmében a felügyelőknek legalább havonkint, a munkásoknak legalább 14 naponkint ki kell fizetni munkabérüket. Eddig havonkint, egyes helyeken még hosszabb időközökben fizették a munkásokat. Rendeleti úton a vasárnapi munkaszünetet s a megszakítás nélküli üzemekben a munkaközi szüneteket rendezték újonnan, valamint a karbid eladásánál és az acetylen előállításánál kötelező régebbi védőszabályokat egészítették ki. A tengerészek biztosítására és az ipartörvény 74. §-ának módosítására vonatkozó javaslatok az urakházában rekedt meg, úgyszintén az a javaslat is, mely a munkások szerződésszegésének büntetésére vonatkozó rendelkezések hatályon kivül helyezését célozza. Az állami tisztviselők szolgálati szabályzata sem tudott még a törvényhozás retortáin keresztüljutni. A szociális biztosítási javaslatról külön emlékezünk meg. Munkásvédelmi törvényhozás 1912-ben az Egyesült Államokban. Az északamerikai Egyesült Államok törvényhozása 1912-ben is szerfelett tevékeny volt munkásvédelmi törvényhozás tekintetében. Dacára ennek, különösen a munkáskörök véleménye ezen tömegtermelés valódi értéke felől nagyon szétágazó. Az alkotott törvények egy része ugyanis csak arra való, hogy meg ne tartsák. Javulás