Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. XIII. ülés 1913. évi május hó 8-án. (Folytatás)

Munkásügyi Szemle 469 A betegsegélyezés és rokkantbiztosítás tehát egyik legfontosabb tényezője a népegészségügynek s annál jobban fognak ezen intézmények működni, minél szorosabb kapcsolat lesz köztük és az egészségügyi közigazgatás között. Mert a biztosító intézmények tökéletes működésének legfőbb feltétele, hogy a beteg­ségelhárítási és megelőzési apparátus minél tökéletesebben működjék. Nők a munkásbiztosítási közigazgatásban. A betegsegélyző pénz­tárak voltak eddig Németországban az egyedüli intézmények, amelyekben a nők a férfiakkal teljes egyenjogúságot élveztek. Az új munkásbiztosítási rendtartás ezt az egyenjogúságot kiterjesztette a többi munkásbiztosítási intézményre is. Ezentúl nemcsak a betegsegélyző pénztárak, de a Berufsgenossenschaftok és a rokkantbiztosító intézetek minden tisztségére is megválaszthatok a nők. A betegsegélyző pénztárakban tehát a munkásnők minden tisztséget s minden fizetett állást betölthetnek. Nincs semmi törvényes akadálya annak sem, hogy a pénztár elnöke nő, tehát munkásnő legyen. A Berufsgenossenschaftoknál a munkások csak a balesetelhárítási tanácsban birnak képviselettel, ezen intéz­ményekben tehát munkásnők részére is csak ezek a tisztségek jönnek tekintetbe. A rokkantbiztosító intézeteknél, úgy a választmányban, mint az elöljáróságban (Vorstand) a munkások a munkáltatókkal egyenlő számú képviselettel birnak, itt tehát új működési tér nyílik a munkásnőknek. A munkásbiztosításí bíráskodásból azonban az új törvény is kizárja a nőket. A törvény kifejezett rendelkezése szerint ugyanis, a biztosítási hivatalok, a felsőbb biztosítási hivatalok és a birodalmi biztosítási hivatal tagjaiul csakis férfiak választhatók. Felebbezés telefon útján. A német birodalmi biztosítási hivatal egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy a telefon útján bejelentett felebbezés nem tekinthető idejében beérkezett felebbezésnek. A felebbezés csak írásban, vagy személyesen jegyzőkönyvbe mondással terjeszthető be. Ezzel szemben a távirati úton bejelentett felebbezést a felső bíróságok már többízben jogérvényes­nek jelentették ki. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. Dr. Friedrich Vilmos: Bevallom, hogy sokkal szívesebben szólaltam volna fel, ha az egész előadást, melynek stiláris részét nagyrabecsülöm, előzetesen át­olvashattam volna, mivel attól tartok, hogy az előadásnak egyik-másik részét félreértettem; ez esetben a vita folyamán még találkozni fogunk. A magam ré­széről is a legmelegebben üdvözlöm azt az óhajt, hogy az aggkori és rokkantsági biztosítás nálunk is sürgősen szerveztessék, továbbá, hogy a kötelező biztosítás törvénye a mezőgazdasági munkásokra is kiterjesztessék. Ily irányú törvények a munkások egészségügyi viszonyain nagyot lendítenének és a megbetegedési és halálozási arányszámokat bizonynyal országszerte nagy mértékben kisebbítenék. A rokkantsági biztosítás meghonosításával a pénztári segélyezés a mainál is sokkal intenzívebb lehetne, mivel a rokkantságot okozó betegségek segélyezése nem ezt, hanem a rokkantsági biztosítást terhelné s az így fennmaradó összegeket a segé­lyezésre lehetne fordítani. Ha egybevetjük a segélyezés jelenlegi mérvét a pénz­tárak anyagi horderejével s ha ezáltal szembetűnővé válik a legtöbb pénztár deficitje, a magyarázatot abban találhatjuk, hogy a törvény alapján álló munkás­biztosító pénztáraink sokkalta többet nyújtanak, mint a külföldi ily pénztárak ; éppen azért nem is lehet összehasonlítást tenni a németországi pénztárakkal; a nyújtott többlet nemcsak a családtagok biztosítására, hanem minden más segélye­zési ágra is vonatkozik. Ha a pénztárak pénzügyi helyzetét szanálni és a deficitjét kiküszöbölni akarnánk — ezzel a kérdéssel a kormánynak is előbb-utóbb foglalkoznia kell — mi volna a teendő? A bevételeket kellene-e bizonyos határig emelni, vagy pedig a szolgáltatásokat csökkenteni ? Ez utóbbi szóba sem kerülhet, mivel a haladás A munkásbiztosítási törvény reformja. XIII. ülés 1913. évi május hó 8-án. (Folytatás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom